Azt a hangulatot szeretnénk felidézni, amely miatt anno zenélni kezdtünk

„A Bonanza Banzai a késő '80-as évek zenei tehetségkutatóján, az akkori Csillag születiken elért helyezésnek köszönhetően lett ismert. Talán kijelenthetjük, hogy akkoriban nem volt teljesen megszokott ez a zenei nyelv. Mi volt a kezdeti szinti-pop hangzásotok alapja? Kiket tartottatok a legfontosabb példaképnek? Mindez a legújabb maxid, az Előkelő idegen fényében is érdekes lehet.

Az idei koncertekkel és az új maxival azt a hangulatot szeretnénk felidézni, amely miatt anno zenélni kezdtünk. Majdnem negyedszázaddal ezelőtt ez a műfaj forradalminak számított. A korai szintizenekarok, mint például a Human League, az OMD, az Ultravox adták a mintát, a zenei stílusjegyeket, jóval a Depeche Mode nagy sikerei előtt. Nem beszélve a Kraftwerkről, ők a hetvenes évek óta technót játszottak, pedig akkor még nem is volt neve ennek a stílusnak. Az idei műsorunk tele van direktebb és finomabb elektronikus zenei utalásokkal, ezeket leginkább azok fogják értékelni, akik igazán ismerik és szeretik ezt a műfajt. Aki eljön, velünk játszhat, hány motívumot ismer fel – Giorgio Morodertől Paul Hardcastle-ig. Izgalmas kérdés, hogy hogyan veszi ezeket a poénokat a közönség.

A BB feloszlása után szólóban dolgoztál tovább, ami zenei arculatváltást hozott és számtalan új, korábban nem ismert elem jelent meg az anyagaidban. Minek köszönhető a visszatérés az elektronikus zenei gyökerekhez? A készülő elektronikus hangvételű album netán reagálás a kritikákra (»a régi hangzás jobb volt«), egyfajta nosztalgia vagy valami más hatás, aminek zenei formát kellett adnod?

A 2010-ben megjelent albumon, A katona imája című korongon jelent meg egy dal, a Főleg régen. A szövegében az internetes fórumok okosságai köszönnek vissza, a hangzásához pedig elővettem a régi szintetizátoraimat, leporoltam a régi mintákat. Nagyon jó érzés volt ezekkel a hangszínekkel újra találkozni, emlékeket felidézni. Ekkor döntöttem el, hogy egy egész évadot és legalább egy egész albumot szentelek ennek a hangzásnak. Most is ezen dolgozom a stúdióban, a koncertek és a próbák közötti időben zajlanak a felvételek. Remélem, ősszel megjelenhet a lemez, ha ennek a szónak még van értelme egyáltalán.

A VOLT fesztiválon mutattátok be először az új koncertanyagot. A régi számok is új hangszerelésben jelentek meg: zenédben felcsendültek az electro, a dubstep, a bassline és nu-tech stílusjegyei is. Lépést tartasz vagy tényleg megfogott téged ez a sok új hangzás?

Izgalmas koncert volt, bennünk és a közönségben is hatalmas volt a várakozás. Rengetegen jöttek el, a VOLT leglátogatottabb koncertjét adtuk. Minden pályatársamnak azt kívánom, amit én is megéltem Sopronban: ameddig a szem ellátott, összecsattanó kezek erdeje ütötte a ritmust. Tizennégy esztendős Marci fiam jóvoltából nagyjából én is képben vagyok az éppen futó trendek tekintetében, de a koncerthangzás naprakészsége Lepés Gábor barátom érdeme, ő hangszerelte át a régebbi szerzeményeket az aktuális hangzásvilághoz. Ő egy tonnányi szintit kezel a bulin, emellett vokálozik is. Bánfalvi Sanyi elektromos dobokat püföl, jómagam énekelek, gitározom, egy-egy dalban szintetizátoron és elektronikus ütőhangszeren játszom. Az előadásnak elengedhetetlen része a technika, a rengeteg robotlámpa, valamint a kivetítőkön futó animációk.”