„A határon túli magyar diákokat kevésbé kötik a röghöz, hogy 2014-ben fel tudják adni a levelet, benne a Fidesz-vokssal. Gondolja Orbán Viktor (rosszul). A határon túliakat egyébként épp nagy ívben lesajnálja; aggódása, törődése csak annyira őszinte irántuk, mint a Mensa Klub Selmeczi Gabriellával. Ezt legkésőbb a Híd-Most, illetve az RMDSZ elleni kamikaze-akciók fényesen bizonyították.
Most azt a mondatot sikerült elrejteni a hallgatói szerződésben, hogy a hazai munkaviszony időtartama teljesítésének számításakor »a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy esetében a származási országában teljesített, társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszonyt kétszeres mértékben kell figyelembe venni«.
Elsőre nem érti az ember, miért kell ilyen különbséget tenni mondjuk két, egyaránt államilag finanszírozott jogászképzésre járó egyetemista között. A Pázmányon tanuló kolozsvárinak ugyanis feleannyi munkaviszonyt kell teljesítenie, mint az ugyanott diplomázó békásmegyerinek. (...)
Kormányzatilag ugyanis továbbra is hülyének nézik és leszarják a magyart Kolozsvártól a Csobánka térig. Egy okból jött a random bónusz: adásvételi szándékkal. Erdélyi barátunk és szülei voksát csalogatná a kormány a kedvezménnyel. A demokráciát egyre inkább nyűgnek érző kormány beleállt a mikolai gondolatba, ötmillió import szavazó, húsz évre bebetonozás. A határon belüli, félázsiai származék panelproli, az meg úgyis csak az erőből ért.”