Európa Birodalom?

„Amíg minderről nem lehet nyíltan beszélni, addig csak hamis és félrevezető nyelven tudjuk elmondani azt a folyamatot, ami láthatólag újfent egy Európa Birodalom megalapozására tett kísérletként értelmezhető. A legfontosabb kérdés ugyanis az, hogy mi volna az a szerveződési elv, amire ez a birodalom épülne. Mert ha csupán ennek a pusztító világerőnek kíván a fiókszervezete lenni – amit szalonképesen nevezzük most atlantizmusnak –, akkor ezzel nem érdemes bajlódni, mert ezzel Európa csak a végfelszámolását gyorsítaná fel. (Persze más a helyzet, ha éppen ez a cél! Akkor csak tessék!) Ha viszont valami, az atlantitól eltérő szerveződési mód volna a cél – amit a mai helyzetben, és különösen látva Európa uralmi elitjeinek, mentális, morális, spirituális állagát, elég nehéz elképzelni –, akkor ezt legalább meg kellene tudni nevezni. És persze tisztázni kellene azt is, hogy Európa népei ma mennyire lennének képesek azonosulni ezzel a szervező erővel. (...)

De most éppen a »kirakatvilág« üzemeltetéséhez szükséges ener­giák vannak végzetesen elfogyóban, mert a pusztító világerő nemcsak hogy nem innen szervezi már világuralmát, hanem most már láthatóan a kontinens gazdag központjait is szabad prédának, kifosztható »belső gyarmatnak« tekinti. Európa uralmi elitjei pedig vállalják a cinkosságot, mert uralmi pozícióik ideig-óráig tartó megerősödésére számítanak. Ám az onnan megindított, minden eddiginél brutálisabb erőforrás-elszívás is csak igen rövid haladékot ad, és ráadásul az ezért fizetendő ár messze nagyobb annál, mint amit számukra ez a rövid haladék jelent. A legutóbbi európai uniós csúcs csak megerősítette azt, amit eddig is tudtunk, vagyis hogy Európa uralmi »elitjei« csupán súlytalan bábfigurák, akik elemi szinten képtelenek már minden reflexív viszonyra a valóságos helyzetet illetően. Azt persze változatlanul nehéz pontosan beazonosítani, hogy a cinizmusuk vagy a tudatlanságuk a domináns, de talán mindegy is már. Európa birodalmi álma egy olyan »test« agóniájának tünete csupán, amely pusztulását önmagának köszönheti.”