A Kleinék Csanádja

„A normális többség egy közös nevetésélményt, a szélsőjobb szubkultúra viszont segítő kezet kaphat ettől a történettől. Egyszerűbbnek tűnik persze kizárni Szegedi Csanádot, amivel viszont nyíltan a faji politika mellé állna a párt, és azt talán értik, hogy azzal semmi esélyük. De ha nem, akkor fel kell dolgozniuk a friss és intenzív élményt, hogy vannak rendes zsidók is, például ez a Csanád, akinek eleve ilyen szép magyar neve van. Nem egy Zázrivecz Gabriella, hanem egy elhízott, diszkószakállas, őszintén bunkó, kerekfejű magyar parasztgyerek. Illetve hát zsidógyerek, nem mindegy az?

Jótékony az ügy, mert széles körben cáfolja a zsidókkal szembeni közkeletű előítéleteket, hogy ezek mind liberális filozófusok és bankárok. Nem, kérem, a zsidóság ezer színben tarkállik, van köztük például fosbarna is, aki éjjel-nappal nemzetben gondolkodik, már amennyire gondolkodik egyáltalán. Nyilvánvaló az egyszerű fasiszta proli legfőbb indítéka az antiszemitizmusra: ezek a zsidók mind magasan képzett, idegesítően kulturált, nyelveken beszélő, elegáns, finom úriemberek, akik biztos lenézik őt, ahogy ő is lenézi az analfabéta cigányt. Íme, tévedtek: igenis van olyan zsidó, aki a kuka tetejéről ebédel Brüsszelben, és azért gondolkodik nemzetben, mert csak oda vették fel végül.

Az egyes számú díszzsidó

Nem megvetést, hanem megbecsülést érdemel Szegedi Csanád a zsidóság részéről is. Lám, milyen ügyes a mi Chájimunk, a Kleinék Chájimja! Suttyógyerek létére EP-képviselő lett belőle, és szépen megszedte magát azzal is, hogy pólókat árul az emósmagyaroknak, amikre van pofája rovásírással felszitázni, ezt figyeld! ...hogy »Magyarnak lenni jó!«. Ami kölcsönösen remek üzlet és a békés együttélés kulcsa, mert ha ez a született kereskedőnemzet nem segít, akkor ki szitázna a magyarnak rovásírásos pólót 2500 forintért? Olyan könnyfakasztó sztori ez, mint a Gettómilliomos, vagy a cigányzene.”