„Hát először is, a magyar kormány szűkíti a felsőoktatáshoz való hozzáférést, azonban anélkül, hogy a magyar felsőoktatásban való részvételt szinte eleve értelmetlenné tévően súlyos minőségi problémákkal bármit kezdene. Vagyis egy magyar fiatalnak nehéz és drága egyetemre jutni, cserébe rengeteg egyetemen vagy főiskolán nem kap a világban elfogadott mércével mérve színvonalas tudást.
Másodszor, a kormány számos nagy hozzáadott értékű ágazatról egyszerűen nem vesz tudomást, ezzel az egész gazdaságot károsítva persze. Dicséretes persze, hogy az Audi és a Mercedes gyárat telepít, mert hát GDP, munkahely, de főleg know-how származik belőle. A betelepülő multik nélkül ugyanis hegeszteni sem tudnánk rendesen. És persze nemcsak az Audi hoz tudást, hanem a Tesco is, a kereskedelmi láncok behozta üzleti modellek, logisztikai szakértelem, stb. nélkül a CBA is nehezebben boldogulna. Ugye.
Harmadszor, a kormány valamiért úgy értelmezi a kínai példát, hogy a low-tech ágazatokban van a növekedési potenciál, és ebbe akarja bezárni a munkaerőt. Mintha Kína nem törekedne saját high-techre, és mintha a kínai low-techben 250 dollárért (közel az ominózus 47 ezer forinthoz) nem iPadeket raknának össze, hanem ásóbottal turkálnának. És mintha nem létezne a japán, a dél-koreai, a tajvani vagy a szingapúri high-tech modell.”