Minden harmadik magyart el kívántak tüntetni

„– Mihez fogható az a hatás, melyet a békediktátum gyakorolt a 20-as évek magyar emberére?

– Az egyik érzés, mely azokban a pillanatokban meghatározta a magyarok tudatát, az ideiglenesség volt. Az emberek elsöprő többsége kizártnak tartotta, hogy ez a döntés végleges legyen. Ezért is élvezett teljes támogatottságot a kormányzati szinten elhatározott revíziós politika. Az ország vezetésének és a lakosságnak egyértelműen az volt a célja, hogy kijavítsák ezt az elhibázott lépést, és ez később, a 30-as és a 40-es években meg is történt az elszakított országrészek visszacsatolásával. A másik domináns érzet a zsibbadtság volt. Egy több okból fakadó, egészen a kiegyezésig visszavezethető cselekvésképtelenségről beszélhetünk, amely mindig megakadályozta a magyarokat abban, hogy megmentsék a hazát, amikor arra szükség lett volna.

– Mi zsibbasztotta a magyarokat?

– A magyar elit 1867 óta képtelen volt megbirkózni különböző fontosabb nemzeti ügyekkel. Ott volt például a közjogi kérdés. A Magyar Királyság és a társállam Horvátország viszonyát, illetve a királyság és a magyar uralkodó közti kapcsolatot sem tudták megnyugtatóan rendezni. Ferenc József például a magyarok akarata ellenére hozta meg a döntést a Szerbiának küldött hadüzenetről, mely belesodorta Magyarországot a pusztító első világháborúba. Aztán ott voltak a megoldatlan szociális ügyek, illetve a polgárjogi kérdés. 1910-ben a magyarok tíz százaléka rendelkezett választójoggal, a parlamentet pedig az ország lakosságának 2,2 százaléka adta. Ők döntöttek a maradék 98,8 százalék sorsát befolyásoló ügyekben. A nemzetiségi kérdésről már ne is beszéljünk. A megoldatlan közjogi, szociális és a nemzetiségi problémák olyan feszültséget gerjesztettek, hogy végül az emberek Babits szavaival élve már azt harsogták: legyen vége már, legyen béke már! Ez vonatkozott persze a háborúra és előbbi ügyekre is. Sajnos azonban nem úgy lett vége, ahogyan azt szerették volna. A háborúból visszatérő magyar katonák szinte észre sem vették, és Szerbiába, Romániába vagy Csehszlovákiába érkeztek haza.

– A történészek véleménye megoszlik e kérdésben: hány magyar család szakadhatott szét a békeszerződés aláírását követően?

– Nincs tökéletesen hiteles szám, de azt gondolom, sokkal kifejezőbb az az adat, hogy a nemzet minden harmadik polgára idegen impérium irányítása alá került. És sajnos azt is meg kell jegyezni, hogy a környékbeli országokban a döntést követően ki nem mondott cél volt a kisebbségek eltüntetése. Az, hogy minden harmadik magyart el kívántak tüntetni, egy emberi testen elvégzett amputációval volt egyenlő értékű. Kérdem én, kiheveri-e valaha egy emberi test, ha levágják bármelyik részét.”