Régen túl vagyunk azon a tévhiten, hogy a társadalomra rábízhatnánk az antiszemita, rasszista, xenofób és homofób uszítás (a gyűlöletbeszéd) és az uszítók elszigetelését.
„Régen túl vagyunk azon a tévhiten, hogy a társadalomra rábízhatnánk az antiszemita, rasszista, xenofób és homofób uszítás (a gyűlöletbeszéd) és az uszítók elszigetelését. Odáig meg el se jutottunk soha az elmúlt húsz évben, és ez mind a mai napig így van, hogy a jogra rábízhattuk volna ennek a feladatnak legalább a töredékét. A totalitarizmus bukása után nagyon is merésznek tűnő feltételezés arról, hogy a magyar társadalom kellőképpen önérzetes, tudatos, értékrendje biztos, önvédelmi képessége meg erőteljes lesz az uszítókkal szemben, bukott és ártalmas gondolat volt már a kilencvenes évek legelején, születése pillanatában is. Bukott és ártalmas gondolat volt ennek megfelelően az is, hogy az államnak ezzel a beszédmóddal nincs dolga, »büntetőjogi büntetésekkel nem a közvéleményt és a politikai stílust kell formálni«.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Kedden a Nagy Lajos király útján érkező villamos az egyik átjáróban letarolt egy menetrend szerint közlekedő buszt.
Kínos és önmagának ellentmondó magyarázkodásba kezdett a legújabban már csak „Magyar Péter Hangjaként” emlegetett Magyar Hang nevű propagandalap.
