A bankok menthetik meg az eurót?

„A közgazdász társadalom hónapok óta hangsúlyozza - sőt Adam S. Posen és Nicolas Véron a bankunió szükségességére már 2009-ben figyelmeztetett -, hogy egy valutaunió hosszú távon nem működhet fiskális-, bank- és politikai unió nélkül, és bár ezek alapján az eurózónát jelen formájában hosszú távon túlzás nélkül tekinthetjük életképtelennek, a mélyebb integrációhoz szükséges lépések eddig elmaradtak. A pénzpiacok ugyanakkor - mint oly sokszor - a jelek szerint most is betöltik egyik üdvös szerepüket: válaszút elé állítják a gazdaságpolitikusokat, kikényszerítve ezzel a változást. A kényszerítő erő jelenleg a spanyol bankválság, és annak veszélye, hogy a spanyol betétesek megrohanják a bankokat, összeroppantva ezzel előbb a spanyol, majd félő, hogy a teljes eurózóna bankrendszerét.

A változásnak Európában a nyilatkozó közgazdászok többsége szerint egy folyamatnak kell lennie, melynek első lépcsője - elkerülendő a bankpánikot - egy bankunió létrehozása. Ezt követően a közös eurókötvényeknek kell következniük, végül meg kell teremteni a fiskális- és politikai unió alapjait - hogy miképp, arről kevesebbet hallani. Ez az út még "optimális" politikai és választói döntéseket feltételezve is valószínűleg sokkal hosszabb, mint azt a legtöbben gondolnák, az Egyesült Államokban például egészen a 20. század második feléig nem alakult ki a teljesen integrált és egységes bankszektor.”