„Aki vörös csillagot visel, az a kambodzsai népet irtja ki épp. Az Maóval őrjöng a »kulturális forradalomban«, és kivégez embereket azért, mert szemüveget viselnek. Aki vörös csillagot visel, az a berlini falat emeli fel most is, és lelövi a menekülőket. Aki vörös csillagot visel, az testi-szellemi nyomorúságban tart embermilliókat az ESZME nevében. Az Ceausescuval rombolja le az erdélyi falvakat. Az Rákosival pusztítja a magyarokat. Az most hívja be Kádárral a szovjeteket…
Nincs bocsánat annak, aki vörös csillagot visel és véd és tisztel.
A strasbourgi Nemzetközi Bíróságnak sincs. Mert esetünkben a történelmi ismeretek hiánya, a földhözragadt ostobaság és a hátborzongató cinizmus nem mentség semmire. S nekünk azért kell összeadni a büntetést, hogy az állam ne máshonnan vegye el ezt a júdáspénzt.
Mert az államnak muszáj lesz kifizetnie, bármennyire is felháborító ez az egész. És úgyis a mi pénzünkből fizetné ki. Hát akkor rakjuk össze centenként, és a lehető legnagyobb megvetéssel hajítsuk a sok elhülyült nyugati ítész lába elé: tessék, nesztek!
S még hozzátehetjük: reméljük, sohasem kell a bőrötökön megtapasztalnotok, mi is az a vörös csillag, ti nyomorultak…”