„Vegyünk egy teljesen átlagos jövedelmű munkavállalót, akinek havi jövedeleme bruttó 200 ezer forint. 2011-ben így nézett ki az adózása:
Éves bér: 2 400 000 forint
Éves adóalap: 3 048 000 forint
Havi számított adó: 40 640 forint
Havi adójóváírás: 9 120 forint
Ténylegesen fizetendő adó havonta: 31 520 forint, 15,8 százalék
Tegyük fel, hogy emberünk törtető típus, ezért elvállal egy különmunkát, bruttó 50 ezer forintért. Éves jövedeleme az előbbi példához képest így csak 50 ezer forinttal nő. Nézzük, hogy alakul az adózása:
Havi számított adó: 41 487 forint
Havi adójóváírás: 8 485 forint
Ténylegesen fizetendő adó havonta: 33 000 forint, 16,2 százalék
Jól látható, hogy a havi számított adó alig nőtt 1000 forinttal (hiszen 2011-ben ez már arányos egykulcsos volt), a ténylegesen fizetendő viszont másfélszer ennyivel, 1500 forinttal lett több! És havonta, egy egyszeri 50 ezres többletmunka miatt!
Az igazán sokkoló ez az éves adóbevallás készítésekor tud lenni. Ha emberünk év vége felé szerezte pluszjövedelmét, más kifizetőtől stb. és emiatt nem szüneteltette/csökkentette az adójóváírást munkáltatójánál, akkor bevallásánál adóhiánya lesz, esetünkben 7620 forint. Értsd: 7600 forintot kell befizetnie a nettó pénzéből májusban, mert előző évben volt pofája extra teljesítményt nyújtani.
Milyen társadalmi-politikai hatással jár ez? Először is, azt az üzenetet küldi a társadalom minden tagja számára, hogy nem érték a többletmunka, a többletteljesítmény. Az állam azokat jutalmazza, aki semmit nem tettek az előrejutásért.”