Továbbra sem tudjuk, ki a tiszás Soros-ügynök, de a képviselők magukat nem tartják agyhalottnak (VIDEÓ)
Nem voltak túl közlékenyek Magyar Péter képviselői a budapesti Városházán.
A kormány tagjai nem kaptak ügynökjelentést. Interjú.
„– És mit lehet kezdeni az ügynökkérdéssel? Pozsgay Imre az 1990 előtti Magyarországon betöltött több vezető állami és párttisztséget. Olvasott ügynökjelentéseket?
– Több miniszteri posztot is betöltöttem, és kijelenthetem, a kormány tagjai nem kaptak ügynökjelentést. Viszont a belügyminiszter rendre készített összefoglaló jelentést, amelyet elolvashattunk. Ezekben nevekkel nem találkozhattunk, de olyan információval igen, hogy az ellenzék éppen mire készülődik. Ilyen jelentésekben különbséget tettek például az ellenzéki és az ellenséges tevékenység között. Egy időben az MSZMP központi, majd – 1988-tól – a politikai bizottságának is a tagja voltam, és emlékszem, ezek a testületek is hasonló belügyminisztériumi összefoglalókat kaptak.
– A minap úgy nyilatkozott, hogy az 1970-es évek derekán, tehát amikor már miniszter volt, megfigyelték. A Kádár-rendszerben az egyik kormánytaggal miért tették volna ezt?
– Aki valahogyan kilógott a sorból, arra rászálltak. A rendszerváltás idején, a Németh-kormányban államminiszter voltam, ezért otthon volt egy titkosított telefonvonalam. Az első szabadon választott Országgyűlés megalakulása napján, 1990 májusában ezen a számon hívott egy ismeretlen ember, aki megrendült hangon kért tőlem bocsánatot, mondván, ő volt az, aki meg volt bízva az otthonom megfigyelésével.
– Tehát amikor már az államhatalom legfelsőbb »szintjén« politizált, az 1980-as évek második felében, még mindig megfigyelhették?
– Igen. Ezt korábban Kádár Jánosnak kellett kezdeményeznie, de legalábbis tudnia kellett róla, a párt főtitkári székében pedig az őt követő Grósz Károlynak ugyancsak tisztában kellett lennie azzal, hogy megfigyelnek. Magyarul ő is megfigyeltethetett. Az biztos, hogy Grósz Moszkvában is intrikált ellenem, mivel nem tudta megemészteni, hogy 1989 januárjában a közrádióban 1956-ot népfelkelésnek neveztem.
– A közvélemény egy része azt szeretné, ha nyilvánossága hoznák végre az ügynökök és persze a tartótisztek listáját. Egyetértene ezzel?
– Igen. És minél hamarabb meg kéne ezt tenni, hogy tisztán lehessen látni.”