Tranzadó

„Igazságosnak tartanánk a tranzadót abból a szempontból is, hogy megfelelő, könnyen végrehajtható szabályokkal körülbástyázva alóla kibújni lényegében senki nem tudna. Jöttek ugyan az új adó ellenzői olyasmikkel, hogy majd jól áttereli a pénzforgalmat a készpénzes fizetések világába, holott pont a feketegazdaság elleni harc egyik legfőbb eszköze volna annak visszaszorítása. Ide tartozik még, habként a tortára, hogy az MNB becslése szerint a GDP 1,5%-a, úgy évi 388 milliárd forintunk bánja az aránytalanul magas hazai készpénzforgalmat, amit pedig annak csökkentésével akár évi 100 milliárd forintnál is nagyobb összeggel lehetne csökkenteni.

Nos, szerintünk pedig a megoldás tálcán kínálja magát: lehetetlenné, de legalábbis aránytalanul drágává kell tenni a készpénz forgalmazását, ezzel két, de akár több legyet is ütve egy csapásra. Mert ugyebár azon túl, hogy adóztathatóvá tennék az addig készpénzes forgalmat, azaz részben a feketegazdaságban keletkezett jövedelmeket, az elektronikus útra terelt fizetésekkel eleve minimálisra csökkentenék létrejöttük lehetőségét. Az elektronikus fizetési módok terjedésének kikényszerítése gazdasági eszközök alkalmazásán (magas kp. díjakon) túl adminisztratív módszerrel is történhetne bizonyos, ésszerű határidőn belül kártyaelfogadásra kötelezve minden vállalkozást, lásd még a pénztárgépek kötelező alkalmaztatását anno.”