Aki nem tud fekvőtámaszt nyomni, nem lehet katona

„Mi a véleménye arról, hogy sokak szerint a kiválóan képzett katonai egységeink mellett – a hivatalos állásponttal ellentétben - még mindig jelentős számban vannak olyan aktív állományú katonák, akik teljesen motiválatlanok, nem megfelelő tudással rendelkeznek, és nem is igazán kívánnak fegyvert ragadni? 

Magam is voltam sorkatona annak idején a 37-es számú kalocsai Forradalmi Ezredben, én is láttam részeges, műveletlen, potrohos, és nyilvánvalóan teljesen alkalmatlan katonákat. Szerintem ma a Magyar Honvédség állományának a szakmai színvonala kimagasló. A NATO felmérései szerint a magyar katonák angol nyelvtudásának a szintje meghaladja az olaszokét. A tisztképzésre most már hosszú évek óta hússzoros túljelentkezés van, és a jelesen érettségizett, már 18 évesen nyelvvizsgázott, ragyogó fizikumú fiatalok közül tudunk válogatni. Ugyanígy a tiszthelyettes képzésben, sőt a szerződéses legénységi állományban is sorban állás van. Amióta miniszter vagyok, dohányzó katonát nem láttam. Nagyon nagy az egészségtudatosság, nagyon keményen sportolnak a katonák. Igaz, tavaly előfordult, hogy egy őrnagy és egy alezredes nem teljesítette a számára előírt testnevelési normát,  de egy türelmi időt újra letehették a vizsgát. Amikor a második vizsgán is megbuktak a vezérkari főnök példás szigorral mindkettejük szolgálati viszonyát megszüntette, mert nem lehet hivatásos katona az, aki nem képes adott idő alatt lefutni a 3000 métert, vagy a megfelelő mennyiségű fekvőtámaszt, húzódzkodást, egyebet végrehajtani.

Tavaly, év elején megjelent az Indexnek adott interjújában a különleges erők volt tisztje elkeserítően gyengének minősítette a Magyar Honvédség. Még mindig annyi tábornok van, mint akkor? Mi a helyzet a pár ezer fős vízfejjel?

Olvastam a cikket, biztos vagyok benne, hogy ennek is szerepe volt abban az intézkedéssorozatban, amelyet a tavalyi évben végrehajtottunk. Bizony fejnehéz volt a Magyar Honvédség, amikor hivatalba léptem, túlságosan sokan voltak a vezetési tagozatban. A NATO-n belül ez az arányszám Magyarországon volt a harmadik legrosszabb. November 15-i fordulónappal egy igen jelentős átszervezést hajtottunk végre a vezetési tagozatban, amihez az elmúlt 20 évben nem nyúltak hozzá. 1204 beosztást szüntettünk meg ebben a felső régióban. Ennek eredményeképpen a tábornokok száma 53-ról 34-re csökkent, a katonai szervezetek száma pedig 50-ről 45-re. Az arányszám drámaian megváltozott, 24:76-ról 8:92-re. Ugyanilyen fontos volt a két katonai titkosszolgálat integrálása, ott is több mint 200 beosztást takarítottunk meg. Mindenütt az volt az alapelv, hogy nem katonai képességet építünk le, hanem kiszolgáló, adminisztratív duplikációkat szüntetünk meg, tehát a bürokráciát próbáljuk csökkenteni.”