Sértett tanúk

„A 2006-os rendőrattakról annak idején folyamatosan tudósító, a törvénysértő módon eljáró rendőröket leleplező riporterek ellen a közpénzből finanszírozott hatóság most terhelő adatokat gyűjt. Bűnük annyi, hogy felkeresik a beazonosított kegyetlenkedő rendőröket és kérdésekkel zaklatják őket. Olyanokkal például, hogy »milyen érzés volt vadászfegyverrel emberekre célozni?«.

Még azt is megélhetjük, hogy a közvéleményt hitelesen tájékoztató riporterek kerülnek végül a vádlottak padjára. Őket fogja meghurcolni a jelenlegi magyar politikai hatalom asszisztálása mellett a »bűnüldöző hatóság«. Eközben a valódi bűnösök vagy anyagilag és erkölcsileg ma is megbecsült tagjai a Pintér Sándor belügyminiszter által irányított fegyveres testületnek, vagy »jól megérdemelt« magas nyugdíjuk mellett zsíros állásokban, szolgálati lakásokban tengetik életüket. Mert »szolgálták és védték« a Gyurcsány-rezsim érdekeit, a jobboldali törzsközönség szemét is kilőtték, ha jött a parancs, vagy akár csak erre kérték őket.

A 2006-os őszi események idején a testi épségüket se kímélő tudósítókat ma egymás közt »s…ggfejeknek« tituláló magabiztos szemkilövő, vagy szemkilövető rendőröknek a ranglétrán biztos előremenetel, de legalábbis ingyenes jogsegély jár. Az ő személyiségi joguk szent és sérthetetlen – ma is. Ha nincs kedvük válaszolni a sajtó által feltett kellemetlen kérdésekre, jelenlegi főnökeik háta mögé bújhatnak, és lerázhatták az újságírót, mint kutya az esővizet.”