A Biblia hitelessége és megbízhatósága

„Az egyik leggyakoribb kérdés, ami a Bibliával kapcsolatban felmerül, hogy vajon csak mese az egész, vagy jobb esetben irodalmi mű, esetleg történelemkönyv vagy tudományos értekezés? Nos, alapvetően egyik sem. Akik a Bibliát nap mint nap rendeltetésszerűen használják, azok számára egyértelműen kiderül, hogy ez egy kézikönyv, méghozzá az Istennel való kapcsolat kézikönyve. A lapjain (a történeteken, a tanításokon) keresztül maga Isten szól hozzánk – ez a hívők egyöntetű tapasztalata földrajzi elhelyezkedéstől és történelmi korszakoktól függetlenül.

Tapasztalni, átélni persze sokmindent lehet, és hinni is hisznek az emberek mindenfélében a víz rezgésétől kezdve a Hartmann-csomókon át az egyensúly-karkötőig, és állítják, hogy használt, bejött, meggyógyította, elmulasztotta, kinövesztette... De van-e ezeknek a hatásoknak valóságosan igazolható alapja? 

Általános vélekedés, hogy mindegy, hogy miben hiszünk, csak higgyünk valamiben. Miért is? Ha mindegy, hogy miben hiszek, akkor engem tényleg nem izgat az, hogy van-e a hitemnek alapja? Mert ha így van, akkor az szerintem nem hit, hanem hiedelem, és nem sokat ér. (...)

A mesékkel és a mítoszokkal szemben a Biblia életek millióit formálta át, és valaminek valóban kell benne lennie, ha elnyomásban, üldöztetésben a hívők az életük kockáztatása árán is megpróbálták olvasni, megpróbáltak akár csak egyhez is hozzájutni, amit aztán kézzel másoltak tovább (referencia pl: Dave Hunt: To Russia with Love – ezt el is kezdtem lefordítani –, Haralan Popov: Tortured for his Faith, Brother Andrew: Isten csempésze voltam stb-stb.).”