Csillag a gyomromban

2012. március 28. 09:25

Puzsér Róbertet kemény megmondásai ellenére szimpatikus alaknak mondhatnánk. Pontosan azért, mert hiányzik róla a könnyes, olvadó máz, hiányzik belőle a sznobéria.

2012. március 28. 09:25
Jakab-Köves Gyopárka
reposzt
„Komoly érdeklődés veszi körül az RTL-Klub Csillag születik című műsorának új zsűritagját, akire nem a népszerű megértő, könnyező szerepet osztották ki, hanem a keményen odavágó, megmondó ember feladatát. Eddig úgy tűnik, eleget is tett Puzsér Róbert a kívánalmaknak, nem rejtette véka alá véleményét, s az többnyire kiábrándítóan kritikus volt. A veszély természetesen fennáll, hogy egy magabiztos, és szenvedélyes hévvel ítéletet mondó ember esetleg kijelentéseivel a durvaság határát üti meg. Azt is tudjuk, hogy versenyzőként az az ember, aki tökéletlen produkciójával odaáll ország-világ nyilvánossága elé, az úgy kínálja fel magát jónak és rossznak, mintha levetkőzne. Egyfajta intimitás ez, és éppen ezért a kemény kritika egyben megalázottá is teszi őt. Bizonyára lesz, aki úgy érzi, hogy Puzsér Róbert legalábbis csizmákkal taposott rajta. A sérelemérzés mondhatnánk jogos is, hiszen olyan mond ítéletet, aki csupán a néző szemszögéből mond kritikát, és fogalma sincs azokról a nehézségekről, azokról a buktatókról, azokról a tapasztalatokról, amik egy kezdő előadó első próbálkozásaihoz hozá tartoznak. 

Puzsér Róbertet kemény megmondásai ellenére szimpatikus alaknak mondhatnánk. Pontosan azért, mert hiányzik róla a könnyes, olvadó máz, hiányzik belőle a sznobéria. Az a hév, amivel videóblogján a népbutítás ellen ágál, meglátásai az országot mozgató »szélsőséges félelemről«, a politikáról, az értelmiségi tartásról radikálisak, és nagyon józanak. Az alkotó, az ítész függetlensége, szuverenitása valóban az értelmiségi lét egyik legfőbb kiindulópontja. Ugyanakkor szorongva érezzük itt azt az ellentmondást, vajon miként érvényesülhet ez a szabadság abban a közegben, amely az előadóművészet legnívótlanabbjának versenyeztetését végzi? Egy tehetségkutató műsor, amely a legszélesebb tömegigények kielégítését célozza meg. Egyszer Németországban kísérletet tettek rá, hogy komoly felkészültségű énekesekkel rendezzenek meg egy tehetségkutató versenyt. A műsor csúfos kudarcot vallott, túl tökéletesek, túl készek voltak a versenyzők, túl közel volt egymáshoz a tudásuk és tehetségük. A nézők unalmasnak tartották az egészet. A jelenlegi tehetségkutató show-k nem ebbe a kategóriába tartoznak, s ritka kivételtől eltekintve másra nem is jók, mint hogy egy adott év celebjét kitermeljék, a következő években a legtöbb nyertes énekelhet aztán a városvégi bevásárlóközpontok parkolójában, meg a kínkálókupáti falunapon.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
narmer
2012. március 31. 00:21
Hogy mennyi energiát képes ez a Gyopár nevű nő beleönteni egy hebehurgya , következetlen ,hadaró fébolond, Molnár Csaba klón züffecolására, az már megható.De valami lehet a levgőben,mert ez a Puzsér hirtelen nagy ember lett, még a Story magazinban is teszi- veszi magát.
vaskos111
2012. március 29. 00:53
Mi ez a nagy hajtás? HIÁBA!!! Konyec filma.
Soma
2012. március 29. 00:44
Nekem nem születik már csillag, bárki is legyen a zsűriben. Egyet végignéztem, elég a nulla-celeb képzésből. Kállai Sanders Andrásra és Szíj Melindára emlékszem abból a csapatból. A zsűrire nem. A gügye-mügye hozzáállás éppolyan visszataszító, mint a fikázós. Kizárólag olyan teljesítményeket szeretek látni, ahol reális és egyértelmű, ki a jobb! A teniszt választottam. Ott meg nem lennék zsűtitag, ahol a szavazatokon múlik /az ellenőrizhetetlen szavazatokon/, ki nyer.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!