Az adózás mint dilemma

„Pedig azt gondolná az ember, hogy annyira egyszerű: az állam szolgáltatásokat nyújt a társadalom egészének és egyes tagjainak, ezért kivet rájuk valamennyi adót, amiből ezek a szolgáltatások előállíthatók, illetve finanszírozhatók.

Ám már a mondat első felénél meg kell állnunk: milyen – széles vagy inkább szűk körű – szolgáltatásokat nyújtson az állam? Abban nincs vita a különböző politikai-gazdasági iskolák között, hogy vannak olyan feladatok, amelyeket a modern államnak mindenképpen muszáj ellátnia ahhoz, hogy a társadalom működőképes legyen: ilyen az ország külső és belső biztonságának garantálása, a tulajdon védelme, illetve a megkötött szerződések betartásának kikényszerítése.

Az ilyen szolgáltatások a társadalom minden tagjának érdekeit egyformán szolgálják, ezért joggal lehetne felvetni, hogy a társadalom minden tagja ugyanazzal az összeggel járuljon hozzá e szolgáltatások finanszírozásához. Ám ez a felfogás – a módszer kétségbevonhatatlan logikája dacára – nem örvend igazán nagy népszerűségnek, sőt elfogadhatatlan a társadalom többsége számára, egyszerűen csak azért, mert a legtöbben igazságtalannak tartják, hogy az emberek anyagi helyzetüktől függetlenül ugyanakkora összeggel adózzanak.”