Mi az a felező válság?

„Érdekes módon az előző két parlamenti ciklusban egyaránt sorsdöntő időszaknak számított ez a periódus. 2004-ben ekkor tett kísérletet Medgyessy Péter a kezdeményezés visszavételére, ám az emlékezetes »nagyívű« bejelentések kudarca után az európai parlamenti választáson elszenvedett vereség a székébe került a kormányfőnek. 2008-ban pedig pontosan ekkor került sor az úgynevezett »szociális népszavazásra«, amely végleg megrendítette az MSZP-SZDSZ koalíciót, és a hátralévő két évre formálisan kisebbségi kormányzásra kényszerítette a szocialistákat.

Hasonló dolgok most nem várhatók, de hasonló súlyú események egyáltalán nem kizártak. Bár az utóbbi hetekben mérséklődött a december végi – január eleji felfokozott, az államcsőd lehetőségével is számoló hangulat, az alapvető kérdések még egyáltalán nem dőltek el. Tudom, hogy sokan nem szeretik az “ez is és az is lehet” típusú elemzői latolgatásokat, szerintem azonban igenis van üzenetértéke annak, ha számba vesszük a lehetséges kimeneteket. Márpedig a mostani helyzetnek éppen az a sajátossága, hogy még a szélsőségesen különböző forgatókönyvek valószínűsége sem tér el jelentősen. Ez pedig – ha sajnos nem is lehet kijelenteni, hogy mi fog biztosan történni - elég beszédes, sokatmondó.

Ebből a pár hónapból ugyanis könnyen úgy is kijöhet az ország, hogy 1) a kormányoldal megszilárdítja a bázisát, s akár növekedésnek is indulhat a közvélemény-kutatásokban, miközben az ellenzék esélyei nem javulnak; de az sem elképzelhetetlen, hogy 2) vagy a sikertelen tárgyalások (IMF-EU) vagy a megállapodás következményei miatt drámai változások mennek végbe a választói piacon és ezzel összefüggésben a kormányoldalon, amiből meglepő közjogi lépésék és/vagy tartós kormányzati zuhanás is következhet. Aki nem érti, hogy ez miért nóvum, az gondolja át, hogy a 2010-es választások utáni korábbi parlamenti ülésszakok előtt leírható lett-e volna ez a mondat - pontosabban annak második fele. Tavaly nyár végén talán már érződött az előszele, próbáltam is írni róla, de az első évben esélye sem volt a jelentős átrendeződésnek.”