Család és más bonyodalmak

„Hogy mi nem tetszik nekik? Semmi sem. Embertenyésztés, parancsba adott szülés, az emberek tenyészállatoknak minősítése, a nők humán inkubátorként való kezelése, a KDNP az ágyakba nyúlkál, nem támogatja az egyneműek házasságát. Majd jól megbüntetik a csokifaló gyerekeket, mert a tervezet szeretné, ha gyermekeink törekednének az egészséges életmódra, kommandóval ellenőriznék, hogy a kiskorúak kísérővel járkálnak-e este 8 után az utcán. Komoly vád, hogy a családvédelmi törvény »nem értéksemleges«. Természetesen mindezek mögött, mint kísérő motívum, felsejlik az örökös liberális mumus, hogy mindez az abortusz szigorítását, betiltását, ingyenességének elvonását hozhatja még a kormányzó koalíció részéről, sőt a fogamzásgátló tabletták büntetőadóját és más egyéb gyalázatos ármányokat.

Ha valaki vette a fáradságot, és elolvasta a módosításról szóló előterjesztést, elvétve sem találkozik eme sajátos szemszögből rémséggé torzuló gyűjteménnyel. A háborgás gyökere az, hogy a polgári kormány, amelynek konzervatív jelzője csak bizonyos csoportok fülének hordoz avítt, poros tartalmat, nem hajlandó lemondani a klasszikus családról. Az emberiség sokkal hamarabb volt konzervatív, mint liberális, és nem árt ebben a sokat próbált történelemben ragaszkodni bizonyos értékekhez. A keresztény vagy konzervatív nézetek szerint a család egy férfi és egy nő szoros szövetsége a házasságban egymás kiteljesítésére, gyermekek vállalására és közös felnevelésére. Hogy ez az egyneműek házasságáért harcolóknak nem tetszik? Nem hát. Nem tetszik a szingliknek, a kapcsolatok közt ide-oda hányódóknak, de a könnyedén felbomló társas viszonyban élőknek sem. Reklamációjuk érthető, csakhogy ennek a kormánynak a filozófiájában a fent meghatározott családmodell a kedvezményezett. Férfi, nő és gyerekek.”