Inkább ez, mint a rendeleti kormányzás

„Visszatérve a parlamenti rohamtempóra. Az Alkotmánybíróságnak pont az volt a problémája, amikor megsemmisítette az egyházügyi törvényt, hogy a zárószavazás előtti módosítókkal a »megfontolt és minőségi törvényalkotás biztosítékai üresednek ki«. Ehhez képest a Fidesz képviselői egy olyan házszabály-módosítást javasoltak, amely teljesen szabadjára engedné a törvénytervezetek vita utáni átírását.

Az Alkotmánybíróságnak is meg kell értenie, hogy vannak olyan helyzetek, amikor 48 óra alatt kell a kormánynak a gazdasági problémákat megoldania. Ma erre a zárószavazás előtti módosítót használjuk. Ennek szeretnénk véget vetni, ezért egy különleges eljárásra lehetőséget teremtünk. A házszabály-módosítás ennyit jelent és nem többet. Inkább ez, mint a rendeleti kormányzás. Egyébként Nyugat-Európában minden országban bővítik a kormányok rendeletalkotási jogköreit.

Az ellenzéki pártok viszont azért panaszkodnak, mert így pár percben kell kifejteniük a véleményüket, nincs érdemi vita. Mint ahogy azt is kifogásolják, hogy a bizottsági üléseken kapják meg az vastag módosító indítványokat, és a szavazásig még arra sem marad idejük, hogy elolvassák.

Ez egy szokványos ellenzéki panasz: nem volt elég idő, nincs jól előkészítve, nem volt egyeztetve. A politikus szakma alaptétele: ha ellenzékben vagy és meglátsz egy indítványt, azonnal mondd el ezeket a kritikákat. Mi is ezt tettük, amikor ellenzékben voltunk. Kérdés, hogy van-e valóság alapja. Jelzem, az oktatási, a munka vagy az önkormányzati törvénynek hónapokig folyt az előkészítése, hosszú vitán vagyunk túl. Ha azt várjuk el, hogy a kormány egyeztessen még a törvény benyújtását követően is, akkor lehetővé kell tenni, hogy az egyeztetések eredményét még be lehessen illeszteni a tervezetbe a szavazás előtt. Így csak a zárás előtt tudtuk beilleszteni a javaslatba a szakszervezetekkel folytatott tárgyalások végeredményét. Ugyanakkor hangsúlyozom, ezek nem elegáns, hanem szükségszerű megoldások. Nem a vitákat akarom elfojtani, hanem ésszerű mederbe akarom terelni azokat. Miközben jelen helyzetben a hatékonyságot is szem előtt kell tartani. A válság miatt ugyanis gyorsan kell lépni, miközben óriási hajókat kell kormányozni, irányba állítani.

Nem tart attól, hogy egy adott ponton túl a hatékonyság, a gyorsaság már a jogállamiság rovására megy? Ráadásul ezen intézmények helyreállítása nem egyszerű, újból kétharmadot igényel.

Ebben a ciklusban mostanáig nem módosítottuk a házszabályt. A házelnök javaslatára úgy döntöttünk, hogy nem nyúlunk hozzá, mert az a jogállam egyik garanciája. Az alkotmánybírósági döntés után viszont el kell gondolkodni azon, hogy érdemes felülvizsgálni. Ami általában a jogállami kereteket illeti: 1989-1990-ben sok-sok amerikai segítséggel egy, a parlamenti erők megegyezésén alapuló konszenzuális demokrácia jött létre Magyarországon. Viszont ez nem azt jelenti, hogy évtizedek múltán is csak ilyen típusú demokrácia működhet. Megdöbbentő, hogy azok a nyugati országok kérik rajtunk számon a konszenzuális demokrácia hiányát, amelyek egyébként többségi demokráciák. Ma úgy gondoljuk a Fideszben, hogy a többségi demokrácia hatékonyabb, gyorsabb és tisztább felelősségi viszonyokat teremt. Ugyanakkor ez kockázatos is, amire például a mi polgármester-képviselőink hívják fel a figyelmet a frakción belül. Joggal aggódnak azon, hogy egy kormányváltás esetén, – miután az iskolarendszer átkerül központi, állami kézbe – az új kabinet szinte azonnal érvényesítheti társadalompolitikai-nevelési szemléletét az oktatáspolitikában. A frakciónk és a Ház többsége viszont úgy gondolja, hogy ez helyénvaló. Ezt fogják szolgálni a járási és a kormányhivatalok, amelyek vezetőségét a mindenkori kormány nevezheti ki.

Tehát akár ciklusonként 180 fokot forduljon az oktatáspolitika?

Igen, ez benne van a rendszerben. Legyen esélye végigvinni a programját annak, aki elnyeri a választók többségének bizalmát. A konszenzuális demokráciában az elmúlt húsz évben rosszul megkötött és tartalmukban is rossz kompromisszumok születtek, ezt nincs értelme folytatni, mert erre 2010-re ráment az ország.”