Elemi csapás

„A szocialista Juhász Ferenc vezette honvédelmi tárca azonban nemcsak azt a feladatot kaphatta, hogy szüntesse meg a néphadsereg visszataszító rendszerét, hanem azt, hogy tegye a földdel egyenlővé. A nagy igyekezetben a fürdővízzel együtt kiöntötték a csecsemőt is, a sorozás eltörlésével megszüntették azt a nyilvántartást, amellyel összeírták, kik azok, akik bármilyen rendkívüli helyzetben mozgósíthatók.

Rájuk viszont az alkotmány szerint négy esetben is szükség lehet. Vészhelyzetben, amikor valamilyen természeti katasztrófa éri hazánkat. Szükségállapotban, amelyet az Országgyűlés hirdet ki az alkotmányos rend megdöntésére, a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló, a vagyon biztonságát tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen elkövetett erőszakos cselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén. Úgynevezett megelőző védelmi helyzetben, amikor külső fegyveres támadás kockázata áll fenn, vagy rendkívüli állapot kihirdetésekor, ha elér minket a közvetlen háborús veszély.

Magyarországon viszont ilyenkor – az elmúlt választási ciklusok leépítései miatt – mindössze körülbelül huszonöt-harmincezer katona, kétezer-ötszáz tartalékos, a katasztrófavédelem és a rendvédelem alkalmazottai vethetők be, de csaknem nyolc éve még csak nyilvántartás sincs arról, hogy rajtuk kívül kik azok, akik segítségül hívhatók. Ezen segíthet a kormány, ha visszaállítja a hadkötelesek adatainak összeírását. A törpepárt képviselője, Vadai Ágnes persze félti állampolgáraink személyes adatait az összeírástól. Ők persze könnyen beszélnek. A honvédelem számukra nem jelentett mást, mint kiárusítást, nem beszélve a gyanú szerint államellenesen kémkedő nemzetbiztonsági vezetőikről. Az általuk okozott károk olyan »elemi csapást« jelentettek, amely után az is kérdésessé vált, hogy mi az, ami egyáltalán még megvédhető.”