Lehűlt a levegő Magyarország körül

„- Az állampolgárság-visszavonás esetében mit tud kifogásolni a magyar kormány nemzetközi szervezeteknél, miben tud segítséget kérni, amikor több más európai állam is tiltja a többes állampolgárságot?

- Az állampolgárság szabályozása a nemzeti szuverenitás része. Például Ukrajna vagy Németország nem engedélyezi a többes állampolgárságot. Ezt tiszteletben szokták tartani, a világ már csak így működik: vannak látható és láthatatlan kerítések az államok között és azokon belül az állami szuverenitás érvényesül. Azt sem tudjuk kétségbe vonni, hogy Szlovákiában milyen adókat szednek, vagy, hogy a közlekedési táblákat hol helyezik el. Ugyanúgy illik tudomásul venni, hogy nekik milyen az állampolgársági törvényük. Ám annak is vannak fokozatai, hogy ki mennyire szankcionálja az eltéréseket. Ami most Szlovákiában történik, az nagyon durva. Mi itt egy szoros közösségben élünk, a legtöbb szomszédunk, s így a határon túli magyarok zöme is, az EU-NATO szövetségi rendszeren belül van. Szlovákia is ennek a klubnak a tagja. Ebben a viszonyrendszerben nem a konfliktusélezés a megoldás, hanem az együttműködés megtalálása.

- A szlovák nyelvtörvény kapcsán Önök Knut Vollebaek-hez, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosához fordultak, aki aztán mindkét országban járt. Látszott rajta, hogy nem igazán támogatja a magyar fellépést. A nyelvtörvény végrehajtási rendelkezéseihez azért megfogalmazott ajánlásokat, ellenezte azt, hogy büntetni lehessen egy kisebbségi nyelv használata miatt, de azt nem, hogy államnyelvtörvényt alkosson egy ország. Úgy tűnt, inkább szlovák belügynek tekinti a kérdést. Teljesen szabályosan járt el a magyar diplomácia akkor, végül milyen támogatást kaptak? A törvényen enyhítettek és nem alkalmazzák, de máig hatályos. A nemzetközi intézmények értik ezeket az erőszakmentes konfliktusokat, vagy belső kérdésnek tekintik, és nem figyelnek rá?

- Érteni értik, ezen sokat dolgoztunk. Az eltúlzott szlovák nyelvtörvényre is nemzetközi nyomás nehezedett, ennek tulajdonítható, hogy enyhítették és gyakorlatilag nem alkalmazzák. Az erre szakosodott nemzetközi intézmények révén a végrehajtásra olyan figyelmet irányítottunk, ami kényelmetlen volt a szlovák kormánynak. De tudni kell, hogy más országok, vagy a nagy nemzetközi szervezetek nem szeretik a konfliktusokat. Nem biztos, hogy nálunk is sokan értik, mi a helyzet Hegyi-Karabahban, miben van igazuk az örményeknek és miben az azerieknek, és mi lenne a jó megoldás. A mi »Hegyi-Karabahunk« is igen távol esik Svédországtól, Írországtól vagy Amerikától, alaposan meg kell dolgozni azért, hogy érthetővé tegyük a problémánkat és megoldást találjunk rá. Számolni kell azzal, hogy a távolság és az ismeretlenség elég nehezen leküzdhető akadály, nem kell mindezt kuruckodással nehezíteni.

- Február elsejére tűzte ki az Európai Bíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet Magyarország nyújtott be Szlovákia ellen, mert 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László köztársasági elnök belépését Révkomáromba. Milyen döntésre vár?

- Természetesen arra, hogy az akkori szlovák hatóságokat elmarasztalják, mert elképzelhetetlen, hogy egy baráti szándékkal érkező államfőt a schengeni határon ne piros szőnyeggel, hanem rendőrségi kordonnal várják.”