„Olvassa az ember Róna Péter közgazdász legújabb jóslatát, amely szerint Görögország és Olaszország után Magyarország vezetését is »saját emberére« bízhatja az Európai Unió, vagyis Orbán Viktor záros határidőn belül szedheti a sátorfáját. De vajon hogyan zajlik egy effajta miniszterelnök-csere? Ukázzal, leirattal közlik a hírt, hogy Orbán ideje kitelt, esetleg baráti uniós tankokon hozzák be az új vezetőt? Róna Péter mindenesetre sebészi pontossággal azt is megmondja, hogy Andor László lesz az új miniszterelnök, mégpedig azért, mert »látszik, hogy az unió kihelyezi a periféria országaiba az általa ismert és megbízható embereket. Mindezt alátámasztja a Wall Street Journal cikke is, amelyben arról írnak, hogy Magyarországon lehet a következő nagy válság«.
Vagyis – hogy összegezzük Róna Péter mondandóját – Magyarországon nem demokratikus választásokon döntenek a kormányról és a miniszterelnök személyéről. Éppen úgy, mint a tatárok a kenézeket, a törökök a pasákat, a ruszkik a tanácselnököket, a jó nyugatiak is ideültetik a nyakunkra az aktuális tartományfőnököt, mi pedig a jól nevelt rabszolgák fokhagymaszagú mosolyával dolgozunk tovább.
Reméljük, az élet bonyolultabb ennél a technokrata okfejtésnél.
A 21. századi Európa politikai maszkja, a népképviseleti demokrácia olyan szükséges szemantikai minimum, amelyet minden érintettnek tisztelnie kell. Ha nem, akkor nincs parlament, nincs általános és titkos választójog, nincsenek politikai pártok, nincs szólás- és véleményszabadság. Magam sem hiszem, hogy a politikai jogok maradéktalanul teljesülnének Magyarországon. De az Amerikából jött Róna Péter mégiscsak furcsán gondolkozik, mert amikor »a periféria országairól« értekezik a fenti interjúban, akkor óhatatlanul is kétszintű demokráciaképet vázol fel. Egyrészt van a nyugati világ, másrészt vagyunk mi, a periférián táncolók, akik még normális kenézt, pasát, tanácselnököt sem tudunk magunknak választani. Szerencsére itt a roppant kulturált Kelet-indiai Társaság, és hozza nekünk az új maharadzsát, Andor Lászlót….”