Náciveszély itt és ott

„Egy német kolléga hív a Spiegeltől: ugyan, nem ülnénk-e le beszélgetni, Dörner-ügyben tölt itt egy-két napot. Dehogynem. Este, mire találkozunk, már terebélyesebb a téma: a diktatúra felé lassan, de biztosan sodródó Magyarország. A kolléga meg van győződve arról, hogy Dörner, Kerényi, szoborügyek - minden Orbán Viktor fejéből pattan ki, most a kultúra van soron, mert először volt az alkotmány, aztán a média elhallgattatása, cenzúra... (...)

Tudás nincs, a vélemény annál határozottabb. A Jobbikkal összekacsintó Fideszről, a széljobbveszélyről is. Felvetem a kollégának: országában épp most lepleződött le három neonáci, akik tíz éven át szisztematikusan gyilkolhatták a bevándorlókat. Néhány napja a Human Rights Watch németországi vezetőjével is beszéltem, és csak úgy sorolta a közelmúltbéli neonáci támadásokat, amelyek felett a német rendőrség szemet hunyt. Megírhatnám tehát, hogy »Újfent tombol a fasizmus az országban, amely egy Adolf Hitlert adott már a világnak«. Csupa tényre alapozva.

A kolléga elhűl, kikéri magának, hiszen »nem lenne igaz«. Nem, valóban nem. Nem is írok ilyen komolytalanságokat egy egész országról. De hogy értette- e, mire célzok, nem tudom. Kiderül. Kíváncsian várom a cikket a Spiegelben.”