Kína bevásárol és kioktat

„Az egyre inkább kioktató kínai hangnem köszönt vissza abban az interjúban is, amit a kínai gazdaságpolitika egyik fő alakítója, Ju Jongding adott a Handelsblattnak. Ju az euróövezet pénzpolitikájának átláthatóbbá és egyértelműbbé tételét sürgette, illetve az olyan stabil helyzetben lévő tagállamok nagyobb szerepvállalását, mint például Németország. A pekingi jegybank monetáris tanácsának egykori tagja ugyanakkor szemrebbenés nélkül javasolta az EKB-nak, hogy vásároljon az eddiginél jóval több olasz kötvényt, jóllehet szakmai múltja révén tisztában kell lennie az ilyen jellegű likviditásnövelésben rejlő kockázatokkal. Ez utóbbi felvetés körülbelül annyi empátiáról tanúskodik az európai helyzettel kapcsolatban, mintha egy Párizs által delegált »tanácsadó« mondta volna valamelyik közép-afrikai állam politikusainak azzal a céllal, hogy bizonyos francia szempontokat érvényesítsen.

A kínaiak európai szerepvállalása körüli vita szintén érdekes momentuma, hogy igazából senki nem tudja pontosan, tulajdonképpen mire is költi a pénzét Peking. Annyit nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy a 3200 milliárd dolláros valutatartalék 25 százaléka van euró alapú értékpapírokban. Azt azonban, hogy ezen belül mekkora arányt képviselnek a görög, portugál és a hozzájuk hasonló hátországgal bíró kötvények, senki sem tudja. A szakértői becslések általában azt valószínűsítik, hogy az állomány zömét német állampapírok teszik ki, miközben a válságországokból mindeddig csupán néhány milliárd euró értékben vásároltak kötvényeket.”