A jelent egyre kevésbé uraló kormány menekülése egy soha nem volt múltba – nem új fejlemény.
„Kerényi Imre magyar társadalomtörténeten kívüli operett-festészeti programja azonban nem önmagában áll. A kormány nekilátott - botrányok során át - bármiféle intellektuálisan komolyan vehető, a hely szelleméhez méltó program nélkül újradefiniálni a Kossuth teret, s mintegy mellékesen tervez még valamit, amit én - kétségkívül - komor intésnek tekintek. A Puskás Ferenc Stadion, mindközönségesen Népstadion, Dávid Károly által tervezett, 1953-ban átadott épületének a lebontása valóban bűn. Egy ilyen nagyságú és nagyságrendű épület nyilván a szoborparkkal együtt történő eltüntetése a városi térből olyan radikális gesztus, amelynek üzenete félreérthetetlen. A kormány nem kíván kultúrkampfot - kivéve a szerencsétlen, naivát játszó Tarlós Istvánt -, de nyilvánvalóan érdekelt abban, hogy eltörölje a szocializmus évtizedeinek emlékét is a számára nemzeti hitvallást jelentő futball mitologikus tereiből. Nem vagyok különösebben otthon ennek a játéknak a mindennapi világában, de azt azért értem, s van abban valami riasztó, hogy ugyanakkor, amikor Felcsúton (!!!) Puskás Ferenc relikviáiból egy kisebb Louvre és Lourdes van kiépülőben, a róla elnevezett stadiont, ahol játszott, tehát az eredeti helyszínt, egy semmi kéz eltörli. Ennyiben a miniszterelnök futballpolitikája nem magánügy többé. A jelent egyre kevésbé uraló kormány menekülése egy soha nem volt múltba - nem új fejlemény. Ami új, az az épített, kulturális terek feletti uralom radikalizmusa. A Népstadion kimetszése a városi szövetből ugyanis nem pusztán s nem elsősorban a szocializmus korának láthatatlanná tételéhez vezet. Ellenben az bizony hozzányúl ahhoz a térhez, amely a haza fogalmát érzékelhető, mindennapi és egyben történeti, reflexív tapasztalattá tehetné. A városi palimpszeszt, azaz az idő rétegeivel való bánásmód, nem pusztán önkény kérdése. A régészek - amíg vannak, lehetnek - óvatos mozdulatokkal, ecsettel, apró kis lapátokkal bontják meg a múltat.
A Fidesz mitikus közösség reményében és nevében létrehozott egy kizárólagos ideológiai múltat, s közben mindent, ami valóban megtörtént, s nem illik bele mindebbe: egyszerűen eltörölné. Így épp azt a hazát rombolja le, amelyre valóban oly nagy szüksége lenne mindazoknak, akiknek a nyitott, kockázati társadalmak, a folyamatos félelmek, a globalizált kultúrák korában adatott élniük.”
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Az angol beteg című film magyar főhősének valódi élete lenyűgöző, interaktív albumot ihletett: tartalmában és esztétikájában is méltó ajándék kerülhet a karácsonyfák alá.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Legismertebb labdarúgónk példája azt mutatja, hogy nem az eszközkészlet számít, hanem hogy mi jön belülről.
Sokkal fontosabb és súlyosabb problémákkal bajlódunk, mint pár éve, amikor a mozgalmatok elfoglalta az agonizáló baloldal helyét a céges érdekeltségek miatt.
Több tucat bűnözőnek ad kegyelmet utolsó napjaiban az amerikai elnök.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
