„Mint az ismert a Magyar Demokratikus Charta arra kérte Schiffert vonja vissza Gyurcsány feljelentését, mielőtt annak mentelmi jogáról a jogállamiságot »mindig« szem előtt tartó kormányzó többség döntene. A Charta nem a büntetőjogász szerepét játszotta, hanem arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy az igazszolgáltatás és politika oly szoros kapcsolatba került, mint Deutsch Tamás és a twitter. Túl sok bilincs vagy annak árnya villan fel híradói vágóképként ellenzéki csuklókon ahhoz, hogy a független igazságszolgáltatást, mint intézményt ne lehetne megkérdőjelezni.
Nem vitás, Schiffer válasza sértőre sikeredett: »Gyurcsány Ferenc elvbarátai és a '92-es demokratikus charta zászlóvivői egész egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy ma bárkit ebben az országban a jogállami normákról kioktassanak.« Ha jól értem, akkor jobb, ha csak csöndben marad Tamás Gáspár Miklós, Radnóti Sándor, Vitányi Iván, stb. A szóvivő ugyanis attól szóvivő, hogy valakiknek, ez esetben a Charta tagjainak a nevében beszél, akik ezek szerint - Schiffert idézve - egy »képmutató és hazug« levelet hagytak jóvá levelezőlistájukon, ahelyett, hogy »a« nyolc év »rendőrállami ügyeiről« (Schiffer András) értekeznének. Szégyelljék magukat!
Az LMP indulásakor nem ezt a stílust ígérte. Ezek a megfogalmazások ugyanis Szijjártó Péterre vallanak, nem pedig a politikai kultúrát pozitívan alakítani kívánó párt hangjai. Az LMP-ra nézve a legsúlyosabb következmény az lehet, ha ezt a »levélváltást« tényleg »András« ügyének tekinti, ha a pártból nem hallatszik ki a szerényebb és megértőbb hang.”