Nekem is van devizahitelem

„Ön a kormányzati kommunikációért felelős politikus. Szakmai csemege az ócsai szociális lakásépítési program kommunikálása; csupán azt az üzenetet kell áttolni a médián, hogy a jó kormány fedelet ad számos hitelesnek.

Megint használt egy rossz szót: a csemegét. Nem gondolom, hogy ebben a keserű ügyben csemegézésről lehetne beszélni. És már előre visszautasítom az olyan típusú megközelítéseket, amelyek gettóról, csődfalváról számolnak be. Ugyanis az ilyen megfogalmazások még csak nem is a kormányt, hanem a szerencsétlen bajbajutottakat minősítik. Az én megközelítésem az: a kormány senkinek sem engedi el a kezét, inkább lehetőséget ad az újrakezdésre. Mi otthonokat teremtünk.

Kommunikációsként hogyan kezelhető, hogy a bajbajutottak közül is sokan legettózzák a megálmodott ócsai lakóparkot? Úgy élik meg, a politika hibájából veszítik el otthonukat, és most a politika akarja őket gettóba zárni.

Megértem az elkeseredettséget. De arra azért felhívom a figyelmet, hogy nem volt kötelező eladósodni. Más kérdés, hogy az előző politikai vezetés semmit nem tett annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a veszélyekre.

Miképpen az ellenzék sem.

Maradjunk annyiban, hogy az viseli a felelősséget, aki kormányon van. Azért terjedhettek el a devizahitelek, mert a szocialisták megszüntették a forintalapú, támogatott lakáshiteleket, ezzel tolva rossz pályára százezreket. Ami ma sokkal többe kerül az országnak, mintha maradtak volna a támogatott lakáshitelek.

Ön sejtette annak idején, hogy ekkorát változik a forint-frank árfolyam?

Nekem is van devizahitelem, kalkuláltam, mielőtt felvettem, és tisztában voltam vele, milyen veszélyekkel nézek szembe.”