Ki fizeti az iskolapénzt?

Egyszerűen nem értem, hogy valaki, aki világéletében egyetemi oktató volt, hogy írhat le ilyeneket. Jó, őt már nyilván nem rúghatják ki, mert rendes egyetemi tanár (értsd: ez a pozíciója, titulusa). Ilyesmivel jönni, hogy 70 intézmény: azt kell nézni, mennyi a hallgatói létszám. Ilyen viszonylatban százalékos arányban jelentősen elmaradunk még mindig az EU átlagtól és attól, amit kötelezettségben vállalt az ország (40% diplomás). Maga leírja Mellár, hogy a diplomások elhelyezkednek - mit zavarja őt az, hogy nem a szigorúan vett "szakterületükön", amit tanultak úgymond? Nem hallott még a modern kori mobilitásról és flexibilitásról, vagyis az alapvető alkalmazkodni tudásról? Képtelenség pontosan olyan képzéseket indítani, amire éppen szükség van, de lehetőleg darabszámra, ez ugyanis állandóan változik, még azt sem lehet tudni, hogy öt év múlva pont mi lesz (de az értelmes, flexibilis munkaerő a munkahelyén nagyon is jól tud alkalmazkodni, pl. jogászként egyáltalán nemcsak ügyvéd, ügyész, közjegyző és bíró lehet valaki, csomó helyen használhatja a tudását). Ha szinte évente rángatnák az egyetemeket, akkor pedig a teljes káoszt hoznák be itt is. Ott is emberek dolgoznak ám, és nemcsak kirúghatatlan egyetemi tanári státuszban. Röhejes a kezdő fizetés: százezer körül van, mint az orvosoknál. És akkor még ebből finanszírozd a kutatást, vegyél könyvet, járjál konferenciára meg a többi. Normális? Muszáj minden kicsit is értelmes embert, kutatót, fiatal egyetemi oktatót éppúgy elüldözni a nagy büdös nyugatra, mint a fiatal orvosokat? Muszáj tökéletesen szétverni a felsőoktatást is, éppúgy, mint minden egyebet? Eddig egyetlen értelmes cikket olvastam a témában a HVG-n.

Ne legyen tandíj. Ez nem Amerika. 2 ok miatt: 1. Magyarországon nincs valódi verseny az egyetemek és a főiskolák között. Ha nem vesznek fel a BME-re villamosmérnöknek, persze elmehetsz a Kandóra is de az már egy más képzés. Amerikában van sokszáz egyetem, és azok mind versengenek a diákokért. Magyarországon nem lenne valódi - az SZDSZ által bálványozott - mert gyakorlatilag nincs választék. 2 A másik ennél egy sokkal súlyosabb ok. Ma is mindenki tudja, hogy kommunikáció vagy marketing szakosoknak nagyon nehéz elhelyezkedni. És mégis mindenki odamegy. És nagyon sokan költségtérítésesre. (És diákhitelt vesznek fel!) Miért? Mert sok ember hiszi azt, hogy diploma = jó állás/nagy kocsi/bombanő/sok pénz. Ez nincs így. Ezért akar mindenki egyetemre menni, bármi áron, és ezért fog is mindenki akarni egyetemre menni. Az egyetemek ma sem érdekeltek valós adatokat adni az elhelyezkedési lehetőségekről, mert nekik csak a fejkvóta kell. Ha fizetős lenne az egész rendszer, akkor meg főleg nem lennének érdekeltek. És a nehezen használható szakok - turizmus, nemzetközi izé, jogász - akkor is népszerűek lennének, csak akkor az emberek hitelt vennének fel egy olyan szakmáért, amivel utána mehetnének krumplit sütni a McDonaldsba. Mert ezt 18 évesen nem tudják felmérni.

Ezt a tandíj dolgot nem lehetne úgy megoldani, hogy az első félév még ingyenes lenne, de utána mindenki az előző félév tanulmányi eredményei alapján fizetne? Minél rosszabbak, annál többet. 4-es átlag fölött meg egyáltalán nem kellene fizetni. Tanulj vagy fizess.

ha azt akarjuk, hogy több mérnök, természettudós legyen, akkor a közoktatás szintjén kell változást csinálni. a mai természettudományos oktatás ugyanis egy hatalmas csalódás. úgy 12-13 évesen mikor elkezdik tanulni a gyerekek a fizikát, kémiát lelkesedés jellemző. Én is teljesen be voltam zsongva. Az elején tehát minden happy, aztán ez elmúlik. kevés az óraszám, túl sok a számolás. Kell számolni persze, de az szerintem nincs rendben, hogy csak arról szól. márpedig a helyzet az az, hogy a kémia óra az bizony abból állt, hogy számoltunk, számoltunk.. kísérletezés? néha-néha. amivel tehát meg lehetne fogni a diákokat az nincs meg. Ennek oka az alacsony óraszám, tehát az időhiány. oka az eszközök elavultsága. Egy olyan világban, amely percenként változik nem lehet múlt századból ránk maradt eszközökkel dolgozni. Gondolok itt a Planetáriumra, mely még mindig ott tart, hogy képet vetít a falra. Ez 1980.-ban bizonyára modern volt, de 2011.-.ben már elavult. Az iskoláknak, gimnáziumoknak tehát megfelelő eszköztárral kell rendelkezni. Ami számomra érthetetlen: Miért kell 7.-ben és 9.-ben is mechanikát, kinetikát tanulni? Miért kell 10.-ben újra tanulni azt, amit 8.-ban már megtanultunk? Ezek miatt nincs idő az atomfizikára, és a modern fizikára. pedig ez megint olyan dolog amivel meglehetne hódítani a fiatalokat. Én az ember-arcúságot hiányolom a természettudományos oktatásból. Olyan tanárok kellenek, akik képesek úgy beszélni valamiről , hogy az érthető legyen. Azt ugyanis meg kéne végre érteni, hogy nem az a nagy "művészet", ha minden mondatban szerepel 3 idegen kifejezés, hanem az, ha úgy tudunk a legnehezebb kérdésekről beszélni, hogy az érthető legyen egy 17 éves fiatal számára is. 2008.-ban Freund Tamás tartott előadást az iskolánkban. Úgy beszélt, hogy mindenki értette, és úgy beszélt, hogy lelkesedést, érdeklődést okozott. Erre lenne szükség, csak ennyire