Nyilvános államtitok

„Vajon meddig érdemes a komolyság látszatát őrizve tovább vívni az úgynevezett kémbotrány titkosítása körüli állóháborút, miután számos jel szerint hetek óta ismert az ügy lényege, alapja, esetleg „csak” kulcsfontosságú részlete? Megírta a sajtó (elsőként a Heti Válasz), utaltak rá a nyilván bennfentes forrásokból tájékozódó szakértők is, cáfolat pedig hiteles helyről nem érkezett. Mondhatnánk persze, nem is érkezhetett; hivatalos helyről a botrány kipattanása, az előző szocialista kormány titkosszolgálati vezetőinek meggyanúsítása és őrizetbe vétele óta egy vak hangot sem hallani. Hiszen az ügy államtitok, előbb nyolcvan, most éppen – ha jól figyeltem – még huszonkilenc évig. (...)

Nem kétlem a jó szándékát annak a politikusnak, aki a titkosítás feloldása kapcsán óvatosságra int, s félti az államérdeket. Csakhogy az államérdek már így is sérült, a károkozás megtörtént. Csak ismételni tudjuk, az ügy lényegét mielőbb nyilvánosságra kell hozni, Szilvásy Györgyék meggyanúsítása után ez elkerülhetetlen. A titkosítás célja alapesetben az állam, a szolgálatok védelme. Ma már nyilvánvaló, hogy a titkosítás, a homályos helyzet fenntartása sérti a kormány, a szolgálatok és így Magyarország érdekeit. Fontos kérdés, hogy miként, milyen eljárással lehet a nyilvánosság előtt is tisztába tenni ezt az ügyet. De az államérdek érvényesítéséhez képest ez csak mellékes, technikai probléma.”