„Oligarchák. Így nevezték egy szebb, politikailag korrektségtől mentesebb világban az ilyesmit. A hatalom alapja a föld volt, s azt egyes kiválasztottak birtokolták. Kőszegi Henrik, Kán László, Borsa Kopasz, Csák Máté, Babonics Miklós. S mivel birtokolták, a kellő állami kontroll hiányában azt csináltak, amit akartak.
Ma modernebb, tehát hazugabb kort élünk. Ennek legfőbb lényege a paravánozás. A kozmetikázás. A nyálas mellébeszélés. Mert az élet ősi és örök törvényei ugyanazok, mint bármikor a történelem folyamán – mert hát az ember nem változik semmit –, és csak a jelszavak „haladnak”, frissülnek, s rugaszkodnak el mindjobban az élet valóságától, ami által mindjobban szembetűnik hazug, életidegen voltuk.”