Kakukkarcok

„A gyurcsányi »pokoljárás« után az MSZP-elit Bajnai Gordonban találta meg a tökéletes kirakatarcot. Németh amúgy 2009-ben is bejelentkezett, technokratának azonban a nála húszassal fiatalabb Bajnai jobb volt. Ráadásul Gyurcsánynak is megfelelt – hiszen ő hozta be a politikai buliba –, s a liberális gazdasági lobbi is szívesen látta egykori üzlettársát. Nem utolsó szempont volt az sem, hogy az angyalarcú mosoly mögött ki feltételezett volna libaügyeket, halálba hajszolt sorsokat.

Az angyalarcú szabad kezet kapott a gyurcsányi nyomok eltüntetésében – a kárrendezés, végelszámolás privátban is az egyik legjövedelmezőbb üzletág –, és felépíthette magát Nyugaton. Aztán bájos mosollyal hátrébb lépett, tudta, hogy lesz újabb ajánlat. Hiszen Mesterházyval már a nyugdíjas világban sem tudnak semmit eladni a szocialisták, Gyurcsány pedig a pártkassza kulcsáért szétszakítani is kész az MSZP-t.

Új pártot Bajnai nem akar. Parlamentbe bejutni, az legalább 400-500 millió, kormányzati tényező felépítése pedig négy-ötmilliárdra rúg. A megoldás a meglévő struktúrák átvétele. Nem véletlen a többes szám: MSZP, LMP, maradék szadeszesek és emdéeffesek. Ez így szép és jövedelmező projekt, amelyhez szponzort sem nehéz találni. Az MSZP-ben kakukkot játszani már nem üzlet, nagyobb fészek kell.”