A harc részesei vagyunk

„Történt ugyanis, hogy egy részvényes beperelte a Moody’s hitelminősítőt azért, mert nem tartotta be az általa is – belső szabályzatokban is – vallott értékeket, mint függetlenség és becsületesség. A perben a hitelminősítőt védő ügyvéd azonban kijelentette, hogy a reklámszövegekben megjelenő olyan szavak, mint becsületesség, függetlenség valójában nem jelentenek semmit, csak PR-fogások, s ezek alapján a Moody’s nem perelhető. Még jó, hogy a bíróság legalább ezt az érvelést nem fogadta el…

Szóval, akkor mégis mi a céljuk ezeknek a világuralmi intézeteknek? Az, hogy a világ országai – legyenek ezek Európában, Latin-Amerikában, Ázsiában vagy Afrikában – számukra »megfelelően« viselkedjenek, »megfelelő« gazdaságpolitikát folytassanak. Ezek pedig a következők, a teljesség igénye nélkül: fizetésimérleg-hiányuk ne legyen túlságosan magas (kivéve az Egyesült Államokat), ahogy külföldi államadósságuk sem (kivéve az Egyesült Államokat), minden állami vagyont privatizáljanak, ezeket adják el a külföldi multicégeknek, és nyújtsanak hatalmas adókedvezményeket is nekik. Továbbá bontsák le a szociális államot, és mindent helyezzenek a piac primér irányítása alá, tegyék nyitottá a gazdaságukat a külföldi befektetőknek, adják el vizeiket, földjeiket, minden ingó és ingatlan vagyonukat – miáltal makrogazdasági mutatóik kedvezőkké válnak. Mármint kedvezőkké válnak a hitelminősítő intézetek, az IMF és a valutaalap, a hedge foundok, a bankok, a gigantikus vagyonú nagybefektetők számára. Egy ország akkor sikeres a neoliberális világuralmi tényezők megítélése szerint, ha makrogazdasági adatai megfelelnek az ő elvárásaiknak. És mi van akkor, ha közben az adott országokban élők elszegényednek, nyomorba zuhannak, tönkremennek, és végül elpusztulnak? Semmi.”