Végjáték a szocialistáknál

„Már be is jegyeztek [Gyurcsány] tudtával egy olyan új pártot, amely el akarja vetni az MSZP nevét, és a magáét akarja rátukmálni. Illetve alapító okiratában teszi nyilvánvalóvá, hogy ha mégsem sikerülne az igényeik szerint megújítani az MSZP-t, a pártból kiváló gyurcsányista irányzat politikai otthonának szerepére szolgál.

Érthető, hogy ez sok kétlelkű MSZP-tagnál is kiverte a biztosítékot. És ebben az összefüggésben a Demokratikus Koalíció platformjának pártszavazási kezdeményezése már nem is csak Gyurcsány Ferenc agresszív nyomulásának újabb jele, de sokak szemében a szakítás kiprovokálásának tetszik.

Holott nyilvánvalóan nem ez utóbbi volt a szándéka, hanem csupán a platform helyzetének javítása, az elképzeléseiknek megfelelőbb párton belüli szervezeti viszonyok létrehozása a tagság mozgósítása révén. Anélkül persze, hogy világossá tennék, a mai vezetés által képviselt, úgynevezett megújuló baloldalisággal szemben tartalmilag mit is kínál valójában a pártnak ez a bizonyos balközépre nyitott, az Orbán-kormány liberális és konzervatív ellenfeleinek is politikai otthont kínálni óhajtó gyurcsányista irányzat.

Ez ugyanis változatlanul rejtély.

A Demokratikus Koalíció MSZP-n kívüli tagsága körében mindenesetre egyre erőteljesebb a vélekedés, hogy ennek így nincs értelme tovább. Hogy Gyurcsányéknak, illetve a Demokratikus Koalíciónak már csak az arcuk védelme érdekében is szakítaniuk kellene. Hogy valóban lépnek-e, abban, gondolom, perdöntő szerepe lehet annak, hogy mi történik az MSZP stratégiájának megvitatására összehívott hétvégi, rendkívüli kongresszuson. Még az sem kizárt, hogy a felek újra látványosan megerősítik az egység melletti elkötelezettségüket.

Elvégre sehol sincs az kőbe vésve, hogy nem lehet e végjáték hosszan elnyúló.”