Felminősítés

„Hazánk pénzügyi megítélése az elmúlt napokban javulni kezdett. Az egyik hitelminősítő a negatív, tehát romló kilátásokat stabilra változtatta. Igaz, ez a változás nem sorolja magasabb, biztonságosabb befektetési osztályba a magyar adósságpapírokat, de segít abban, hogy Magyarország pénzügyi összeomlás miatti biztosítási kockázatossága, az úgynevezett CDS-felár tovább csökkenjen. (...)

Ha nem Budapesten, hanem mondjuk Londonban elemeznénk a magyar pénzügyi helyzetet, akkor bennünket is megnyugtathatna, hogy az év végére majd a rendkívüli bevételek lemossák az első hónapok gyalázatát. »Minden jó, ha vége jó«, írta néhány száz éve egy vidám, színpadot is szerető londoni elemző. Londonban, sej, számos elemző – aki magyar állampapír vásárlására buzdította ügyfeleit – megnyugtatónak tarthatja azt a határozottságot, ahogyan a kormány a hiány vállalt szinten tartása érdekében felborítja a tervezhető és felelősségteljesen megvalósítható államháztartás rendszerét, akár háromhetente újraírja a törvényeket, havonta az alkotmányt. Londonban, sej, számos elemző örömhírként közli, hogy lassan egyéves kormányzása után először volt képes a kormány legalább bejelenteni egy átfogó intézkedések megtervezését ígérő Széllprogramot. Londonban, sej, egyetlen elemző sem tette szóvá, hogy ez a terv valójában nem más, mint a minden európai uniós tagállam által kétévente elkészítendő úgynevezett konvergenciaprogram egyik melléklete: az intézkedési terv, amit jónak látott a kormány még annak Brüsszelbe küldését megelőzően megszellőztetni a magyar lakosság előtt, de még inkább a romló államháztartási adatok miatt aggódó elemzők megnyugtatására. Londonban, sej, számos elemző mit se gondol avval, 2012-től már nem elég a megszokott megszorítás, egyes kiadások visszavágása, ehhez a kormánynak »gazdasági szükségállapotot« (l. Grósz Károly) kell hirdetnie, amikor is felmentést adhat magának minden szabály alól, amikor minden megengedett. Londonban, sej, számos elemző mit se gondol avval, hogy az elindított reformok kidolgozottsága, ezért elfogadottsága kétséges, legfeljebb kényszerrel és erőszakkal lehet letuszkolni a lakosság torkán.

Londonban, sej, számos elemző már elfelejtette, hogy a kádári diktatúrát nem az alkotmány, az Országgyűlésben a 100%-os mandátumarány és Biszku Béla listája, hanem az orosz fegyverek és a tábor országaihoz képest viszonylagos jólét tette stabillá.Most van új alaptörvény, kétharmados mandátumtöbbség és Kubatov-lista, de a másik kettő hiányzik.”