Apátlanok társadalma

2011. június 21. 19:11

Nemzedékünk férfihiánnyal küzd, ezért terjednek a devianciák.

2011. június 21. 19:11

„A mai világban az apa: papi, apafej. A nagyapa: kisöreg. Régen felnéztek rá, ma leereszkednek hozzá. Az apaság autoritása elveszett, s odalett a gyermekek biztonságérzete is. Német szociológusok írták le a második világháború után: az apátlanok társadalmában élünk. Felnőtt egy generáció apák nélkül, aztán a második és a harmadik.

A mai apák, ha a családdal maradnak egyáltalán, kivéreznek a munka, a kocsma, a foci, a karrier frontharcaiban. Régen az apjuk ruháiban parádéztak a gyerekek; ma a kamaszember – mikor először veszi észre magán az apja mozdulatait, s először érzi magában indulatait, s mondja ki a szavait – utálni kezdi önmagát, önmagában pedig az apját.

Attól tartok: mindez azért van, mert eltűntek a férfiak, akiket érdemes követni. Izsákról mondja az Írás, hogy mikor a pusztában menekült, megtalálta és kiásta Ábrahám kútjait, és merített belőlük. A mi gyerekeink a világ pusztaságában nem találnak kutakat. Nemzedékünk férfihiánnyal küzd, ezért terjednek a devianciák. Apák és gyerekek közt megszakadt a kapcsolat, kölcsönös bizalmatlanságban és bűntudatban élnek.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 99 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hőhe
2011. június 23. 21:22
Őöőö, tuttam én, hogy a topológia az valami más ízé !-)
kérdés
2011. június 23. 12:46
Van egy harmadik lehetőség is. Egyszerűen hazudik csak.
kérdés
2011. június 22. 12:10
Tetszik a cikk. Elgondolkodtató. Épp múltkorjában hányta a szememre elsőszülöttem, hogy fogalmam sincs, milyen volt neki csonka családban felnőni, mert nem ismerem azt az állapotot. Elképedtem, rosszul esett nagyon, aztán elsoroltam lassan, hogy milyen kivételesnek számít az, az általam ismert családtörténetben, hogy nekem megadatott a folyamatos szülők-gyermek konfiguráció. A két bátyámnak már nem. Mindig volt valami háború, valami oka annak, hogy a többség a családban, igenis valamilyen formában nélkülözte az apát, nagyapát. Én pl. egyetlen nagyapámat ismerhettem csak. Nem hiszem, hogy annyira természetes volt a Tatárjárástól kezdve a stabil családkép. Csak egyfolytában törekedünk rá, aztán a Jóisten segedelmével kinek sikerül, többségében inkább nem, a természetes családi fészek építése, megtartása.
narmer
2011. június 22. 00:08
Hát nem tudom. Az én baráti körömben az apákban nem tombol a karriervágy, nem járnak kocsmába és nem izgatja őket a foci. nyilván egy balf...sz társaság.Igaz sem homoszexuális apuka,sem metrószexuális apuka, sem piszkoskörmű, zsíroshajú sörhasú, trágár, női fenekeket taperoló, böfögő, pornóviedókon elélvező apuka sincs köztük. Amúgy a német szociológus a vh. utáni borzasztó n é m e t állapotokra utalt, ahol lányok táncoltak a mulatságokon lányokkal, és nők építteték fel N. ország nagyját a romokból. Nem mostanra gondolt.Hogy Izsák meg a többi szentéletű meg mit mondott, hát.....
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!