A sátán

„A kormány úgy döntött, rendet kíván tenni az egyházak között. Illetve az »egyházak« között. Illetve az egyházbizniszben.

Mert az egyházbiznisz virul Magyarországon. Ez a tény, ez a kályha, ahonnét el kell indulnunk.

Gondolná az ember, ez (is) olyan téma, amiben nincs, mert nem lehet vita. De sajnos nem így van. Az MSZP, amelynek jogelődje gyakorlatilag száműzte a vallást, a lelkiismereti szabadságot, továbbá perifériára szorította az egyházakat, azonnal harcba indult, és a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság szent jelszavait zászlajára tűzve, nekiment a kormánynak. Nekirohant, mondván, Orbán és Semjén ismét hadat üzent a demokráciának. A síp, amit fújnak, azt visítja, hogy az állam nem döntheti el, melyik egyház a jó, és melyik nem az. Az állam nem döntheti el, melyik egyház méltó a támogatásra, és melyik nem az.

Annyira meggyőző, annyira megfellebbezhetetlen ez az érvelés, s annyira hazug, ostoba és felháborító. Hogy ne mondjam: annyira farizeus, annyira sátáni.

Úgyhogy szögezzük le hamar: de, igenis az állam eldöntheti. Miképpen minden ember eldöntheti, a józan paraszti eszére és egészséges erkölcsi érzékére hivatkozva. Ugyanis az új törvényi szabályozás nem a vallásról, nem a lelkiismereti szabadságról és még csak nem is az egyházakról szól. Hanem azokról a gazemberekről és lélekkufárokról, akik pusztán azért alapítanak valamilyen »egyházat«, hogy ebből anyagi hasznot húzzanak.

A Heti Válasz talán egy éve listát közölt a Magyarországon működő »egyházakról«. Na, ha azt valaki elolvassa, kinyílik a bicska a zsebében, és egészen pontosan tudja, itt bizony rendet kell tenni.”