A modernizálás bűnbakjai

„Ausztriában vagy Németországban is van szélsőjobboldal, amely az idegen bevándorlók, elsősorban a törökök vagy afrikaiak ellen uszít. Magyarországgal ellentétben azonban az osztrák és német vezető napi- és hetilapok és az elektronikusmédia sosem tűrt és nem is tűr nyílt fajvédő, antiszemita és romaellenes hangot.

Schiff Andrásnak és Fischer Ádámnak igaza volt, amikor azt mondták: világbotrány lenne, ha külföldön is el tudnák olvasni a budapesti hecclapok kódolt vagy nyílt antiszemita megjegyzéseit. Itt nemcsak és nem egyedül a »förtelmes düháriáival lassan világhírre vergődött heccmesterről« (Radnóti Sándor találó fogalmazása) van szó, hanem azokról a kollégáiról, akiknél – így Ulrich Schmid a Neue Zürcher Zeitungban – »már-már a jó modorhoz tartozik egy-egy zsidó származású emberre vagy a zsidóságra való megvető utalás...«

Bármi történjék Magyarországon vagy a világban, a zsidó hitközség támogatásától a Nobel-békedíjas Elie Wiesel látogatásáig, a médiatörvénytől az alkotmány kritikájáig, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Rosenberg nevű küldöttségvezetőjétől magyar írók és művészek kritikus külföldi interjújáig, a jobboldali sajtó sztárkolumnistái antiszemita támadásra használják ki.”