Pártreform Németországban

„Iszonyatos erőfeszítést teszünk, hogy elfogadtassuk a MSZP vezetésével a pártreform szükségességét. Javaslatainkat hol értelmetlennek, hol időszerűtlennek titulálják. Nem mindenhol van így. A német szociáldemokraták vezetése éppen a napokban jelentette be, hogy át kívánják alakítani a pártot. Amit javasolnak az kísértetisen hasonlít arra, amit mi mondunk.

Szóval hétfőn jelentette be a Német Szociáldemokrata Párt, hogy meg akarják reformálni a párt belső struktúráit. Ennek egyik legfontosabb lépése lenne, hogy »kinyitnák« a pártot az érdeklődők, illetve a párttal szimpatizáló, de nem párttag állampolgárok számára. Ez konkrétan azt jelentené, hogy a különböző tisztségekre (kancellár, képviselőjelöltek, polgármesterek, stb.) pályázókat nem csupán a párttagok, pártgyűlések, különböző grémiumok minősítenék, ajánlanák, hanem a nem párttag polgárok is. Ez az SPD megítélése szerint hozzájárulhatna ahhoz, hogy a párt jelöltjei szélesebb társadalmi rétegekkel, egy tágabb nyilvánossággal is elfogadtassák magukat, s ily módon új, a párt által eddig nem (vagy csak nehezen és töredékesen) elérhető választói rétegeket is mozgósítsanak. A részvételnek ez a formája ahhoz is hozzájárulhat, hogy a pártoktól elfordult emberek visszatérnek a politikához, illetve a párthoz, hiszen közvetlen lehetőségük lenne a döntési folyamatok befolyásolására, miközben a döntési folyamatok is átláthatóbbá válnának. Ettől a megmerevedett pártstruktúrák felbomlását várják, s azt remélik, hogy ezen az úton új minőséget nyerhet a párton belüli demokrácia, s általában a demokratikus politikai kultúra.

Persze ott is felbukkantak azonnal az ellenzők, hiszen ez az új rendszer az eddigi érdekek és hatalmi viszonyok megsértésével, átrendeződésével járna. Az egyes posztok és jelölések ugyanis az SPD-n belül is a »jutalmazás és a büntetés komplex  rendszerét« hozták létre, ami minden esetben a funkcionáriusok hatalmának megerősítésére, biztosítására, újratermelésére szolgált. S ami ezt veszélyezteti, azt persze az ottani funkcionáriusok is a legmerevebben elutasítják – a legkülönbözőbb indokokkal.

Hát így megy Németországban. Amikor tegnap tegnap Edelényben elmondtam a fenti német példát, úgy tűnt értik az emberek. Értik, hogy egy város 50 párttagjának meggyőzése nem biztos, hogy elég, hogy valakiből sikeres képviselő- vagy mondjuk polgármesterjelölt legyen. Amíg el nem felejtem: köszönöm Komjáthy Imrének a remek programot, azt meg különösen, hogy megmutatta, hogyan élnek hat nagyon szép gyerekkel, időnként sokat küzdve de ezzel együtt nagy szeretetben.”