„Fizetésemelésért sarcolják a kormányt a kisdoktorok, pedig a szükséges pénz, becslések szerint évi 100 milliárd ott van a kezük ügyében. Paraszolvencia formájában, a nagydoktorok zsebében...
A rezidensszövetség panaszkodó elnökének természetesen igaza van, hat-hét, vagy még több, kemény tanulással töltött egyetemi év után a nettó nyolcvanezres fizetés valóban arcpirítóan kevés. Hiszen a fővárosban napi öt-, havi százhúsz-százötvenezres nettó kereset alatt már nemigen találni segédmunkást kőműves mellé sem, tehát a legteljesebb mértékben jogos a fiatal doktorok követelése. (...)
Ők meg azt mondják, hogy majd bolondok lesznek várni egy percet is, hiszen a régi, zsebbe dugdosott pénzeken alapuló rend még Rákosi pajtás alatt történt kialakításához, annak fenntartásához szorosan hozzá tartoztak a hermetikusan lezárt, ám mára már tovatűnt országhatárok. Itt ma már egy új világ van, Európai Unió, kedves főorvos uraink és bátyáink, ezért ha nem lesz nekünk munkánkhoz méltó osztás itt és most, megyünk bíz' világgá.”