„Tegyük fel, hogy Magyarország új Alaptörvényének mai aláírását pontosan az ország egyik fele ünnepli, a másik fele pedig gyászolja (copyright by »egyemahusodatTemilyenokosvagy« Török Gábor). (Természetesen egyáltalán nincs így, de egy pillanatra fogadjuk el tanult politikai elemzőnk szokásosan virtuóz gondolatát.)
Nos, kérdezem én több, mint kellő tisztelettel (de nem elfogulatlanul, mert magam az ország ünneplős részéhez tartozom): akad-e akárcsak egyetlen egy ember is széles e hazában az ünneplő országfélből, aki meg akarná akadályozni, hogy bárki szabadon gyászoljon? Nem, nincs egyetlen, egyetlen, egyetlen egy ilyen ünneplős ember sem! Mert szabad ország, szabad emberek, szabad a gyász!
És közel sem furcsa mód, mi történik mindeközben: a gyászoló országfél »értelmisége« (mondják, a baj csőstül jön: nem elég a gyász, még az okoskáik is ilyenek...) mással sem foglalkozik napok óta minthogy elvegye még az ünneplés örömét is az ország ünnepelni készülő felétől. Mert szerintük ugye szabad ország, szabad emberek, tilos az ünneplés!
Tornóczky Anitával szólva: »Hát akkor most ezt így hogy?«”