Megint jönnek, beleugatnak

2011. április 22. 18:35

Nem azért küldtük ki egy rakat jogszabály rövidített és/vagy hamisított verzióját az EU-ba, hogy aztán mostanra már ne bízzanak bennünk.

2011. április 22. 18:35

A Bundeswehr szárazföldi csapatai hétfőn éjszaka lépték át a magyar határt. Harckocsijaik - a Wiener Würstchen Hadműveleti Tervnek megfelelően - hajnalra érték el Budapestet, a tisztek oldalkocsis motorkerékpárjai felhajtottak a Halászbástyára, hogy mindenki lássa, ki parancsol mostantól. A német tankok semlegesítették Szijjártó Péter mobiltelefonját, és még délelőtt elkezdték lőni a Parlament épületét, hogy a törvényhozás már össze se tudjon ülni, a kormány meg lehetőleg meneküljön a megszállt országból. Oberstandartenführer Werner Hoyer berlini rádiónyilatkozatában közölte: »Az a lényeg, hogy a magyaroknak továbbra is más fővárosokból írják elő, mit tehetnek, meg hogy mi legyen a stupid alkotmányukban. Mi németek, ragaszkodunk ehhez a tradícióhoz.«

Így történhetett, nem másképp, hiszen Szijjártó Péter közleményben elkövetett reakciója kizárólag egy fenti szcenárióra lehet válasz: »Magyarországnak évtizedeken keresztül el kellett tűrnie, hogy más fővárosból akarták megmondani, mit tegyünk, illetve tehetünk, vagy hogy mi legyen a magyar alkotmányban. Ez az időszak véget ért« - közölte a nemzet kommunikátora, de felháborodását fejezte ki Németh Zsolt is: »A Külügyminisztérium számára a nyilatkozat azért is érthetetlen és elfogadhatatlan, mert az alkotmányozás folyamatáról a német külügyi vezetés, köztük Hoyer államminiszter is, több alkalommal is részletes tájékoztatást kapott.« A Bem rakparton tehát úgy látják a világot, hogy ha időnként átküldik Berlinbe, mi készül és főleg hogyan, akkor az onnantól már meg van véve, le van nyelve, soros EU-elnöktől meg pláne. Hát, a helyzet az, hogy nem (németül: nein).

A német külügyi államminiszter a fentiekkel szemben csak annyit bátorkodott mondani (amely üzenet egyébként minden visszafogottsága ellenére, vagy épp azért, nagyon is csapásértékű Budapestre nézve), hogy a magyar médiatörvény a módosítások ellenére is "csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel"; ha pedig már úgyis témánál vagyunk, akkor aggodalmaink az új alkotmánnyal "erősödtek, és nem gyengültek". A magyar külügyet külön felháborította, hogy bár többször elmondták a németeknek, mennyire kisebbség- és jogállamiság-barát az új alaptörvény, ők a jelek szerint mégsem Németh Zsoltnak, hanem a szemüknek hisznek. Ez persze teljesen érthetetlen, ráadásul a magyarságot mélyen sértő folyamat. Nem azért küldtük ki egy rakat jogszabály rövidített és/vagy hamisított verzióját az EU-ba, hogy aztán mostanra már ne bízzanak bennünk.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 58 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gross
2011. április 24. 00:49
Ez az egész kapcsolat az EU-val bonyolult. Egyrészt ott van a Bizottság, amelyiknek vizsgálatot, adott esetben szabálysértési eljárást kell indítania, ha valamelyik tagállam megsérti az acquis-t. Ezek az ügyek aztán eljutnak (eljuthatnak) az Európai Bíróságra, amely jogosult döntést hozni. Az olyan szabályok, amelyekre nincs kifejezett direktíva vagy más EU-s jogszabály, ebbe értelemszerűen nem tartoznak bele. Ide tartoznak olyan szakpolitikák, ahol az EU-nak egyáltalán nincs hatásköre, vagy az korlátozott. Például a szlovák nyelvtörvény - ugyanis a kulturális-kisebbségvédelmi területen nincs kompetenciája az EU-nak, nincs is vonatkozó irányelv. Van viszont a médiaszolgáltatók versenyére a belső piacon - kérdezték is a magyar államot, hogy a különadóval mi a helyzet. Ez egyszerűen az alapszerződés(ek) miatt van így. Azonban az EU nemcsak a Bizottságból áll, sőt. A tagállamoknál van az igazi hatalom. És ők politikai alapon (akár belpolitikai megfontolásokból) abba szólnak bele, amibe akarnak. Beleszóltak az osztrák belügyekbe, amikor az FPÖ kormányra került; beleszóltak abba, hogy a franciák vagy az olaszok hogyan kezelik a közelmúltbeli roma-ügyet; beleszóltak a görög gazdaságpolitikába. Az érintett államot ez nem kötelezi, hiszen nem jogszabály vagy bírósági döntés - ez csupán politikai nyomás. Elsimíthatja a konfliktust vagy ragaszkodhat az álláspontjához; attól függően, hogy mi a hosszútávú érdeke.
pascal
2011. április 23. 23:52
"Külügyminisztérium számára a nyilatkozat azért is érthetetlen és elfogadhatatlan, mert az alkotmányozás folyamatáról a német külügyi vezetés, köztük Hoyer államminiszter is, több alkalommal is részletes tájékoztatást kapott." Minek tájékoztattuk őket. Minket mikor tájékoztat bárki is, ha alkotmányozni akar. Ez minden ország belügye. Huzzanak a németek a francba a véleményükkel. Ennek semmi köze a gazdaságaink közötti kapcsolatokhoz. Az egyetlen amibe belszólhatnak (kérhetnek) a bevándorlás, vizum politikánk a schengeni határok miatt de ez kölcsönös
várúr
2011. április 23. 14:15
A német külügyi államminiszter egy zsugorodó törpepárt delegáltja. Seres egy nemlétező párt megmondóembere. Nem túl nagy különbség.
Kirke70
2011. április 23. 08:38
Jó lenne ha észre vennék a fanatikus Fideszesek, hogy soha nem a népet kritizálják hanem a hőn bálványozott vezéreteket és a pereputtyát! A külföldnek nem a magyar néppel van baja hanem az eszement örültekkel akik most " kormányoznak" !
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!