„Dühös vagyok a németekre” – elszabadultak az energiaárak Svédországban
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Nem azért küldtük ki egy rakat jogszabály rövidített és/vagy hamisított verzióját az EU-ba, hogy aztán mostanra már ne bízzanak bennünk.
„A Bundeswehr szárazföldi csapatai hétfőn éjszaka lépték át a magyar határt. Harckocsijaik - a Wiener Würstchen Hadműveleti Tervnek megfelelően - hajnalra érték el Budapestet, a tisztek oldalkocsis motorkerékpárjai felhajtottak a Halászbástyára, hogy mindenki lássa, ki parancsol mostantól. A német tankok semlegesítették Szijjártó Péter mobiltelefonját, és még délelőtt elkezdték lőni a Parlament épületét, hogy a törvényhozás már össze se tudjon ülni, a kormány meg lehetőleg meneküljön a megszállt országból. Oberstandartenführer Werner Hoyer berlini rádiónyilatkozatában közölte: »Az a lényeg, hogy a magyaroknak továbbra is más fővárosokból írják elő, mit tehetnek, meg hogy mi legyen a stupid alkotmányukban. Mi németek, ragaszkodunk ehhez a tradícióhoz.«
Így történhetett, nem másképp, hiszen Szijjártó Péter közleményben elkövetett reakciója kizárólag egy fenti szcenárióra lehet válasz: »Magyarországnak évtizedeken keresztül el kellett tűrnie, hogy más fővárosból akarták megmondani, mit tegyünk, illetve tehetünk, vagy hogy mi legyen a magyar alkotmányban. Ez az időszak véget ért« - közölte a nemzet kommunikátora, de felháborodását fejezte ki Németh Zsolt is: »A Külügyminisztérium számára a nyilatkozat azért is érthetetlen és elfogadhatatlan, mert az alkotmányozás folyamatáról a német külügyi vezetés, köztük Hoyer államminiszter is, több alkalommal is részletes tájékoztatást kapott.« A Bem rakparton tehát úgy látják a világot, hogy ha időnként átküldik Berlinbe, mi készül és főleg hogyan, akkor az onnantól már meg van véve, le van nyelve, soros EU-elnöktől meg pláne. Hát, a helyzet az, hogy nem (németül: nein).
A német külügyi államminiszter a fentiekkel szemben csak annyit bátorkodott mondani (amely üzenet egyébként minden visszafogottsága ellenére, vagy épp azért, nagyon is csapásértékű Budapestre nézve), hogy a magyar médiatörvény a módosítások ellenére is "csak nehezen összeegyeztethető az Európai Unió értékeivel"; ha pedig már úgyis témánál vagyunk, akkor aggodalmaink az új alkotmánnyal "erősödtek, és nem gyengültek". A magyar külügyet külön felháborította, hogy bár többször elmondták a németeknek, mennyire kisebbség- és jogállamiság-barát az új alaptörvény, ők a jelek szerint mégsem Németh Zsoltnak, hanem a szemüknek hisznek. Ez persze teljesen érthetetlen, ráadásul a magyarságot mélyen sértő folyamat. Nem azért küldtük ki egy rakat jogszabály rövidített és/vagy hamisított verzióját az EU-ba, hogy aztán mostanra már ne bízzanak bennünk.”