„Egy faji ideológia alapján szervezett rohamosztag (különleges feladatra létrehozott karhatalmi – egyenruhás, felfegyverzett – alakulat) nem akkor lesz náci, amikor elkezdi felfesteni a zsidó (cigány, kommunista, meleg) boltok betört kirakataira a »zsidó« (»cigány«, »kommunista«, „buzi«) feliratot, kirángatni az utcára és megrugdosni a tulajdonost, később – már állami jóváhagyással – begyűjteni gettóba, marhavagonba, haláltáborba az alsóbbrendűnek, korcsnak minősítettek tömegét. Már akkor is az, amikor még egy ujjal sem nyúlt a kiszemelt és megbélyegzett embercsoport egyetlen tagjához sem, de fenyegető gesztusokkal tudomására hozza, hogy ezentúl tekintse magát üldözöttnek, ne legyen biztos benne, hogy előbb-utóbb nem éri súlyos és önkényes atrocitás, és vegye tudomásul, hogy ezentúl ő nem saját névvel, személyiséggel, sorssal rendelkező állampolgár, nem egyén, nem individuum, hanem a rohamosztag által – bármilyen okból – nemkívánatosnak minősített és fenyegetett csoport tagja.(...)
Ha van valaki, aki »közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt – vagy való tényt oly módon elferdítve – állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére«, az nem mi vagyunk, nem Richard Field, nem Gyurcsány Ferenc, nem az LMP, nem az MSZP, nem a jogvédők, hanem a Fidesz–KDNP-szócsövek – például Kocsis Máté és Horváth László –, akik még mindig azt állítják, hogy az ellenzéki pártok Gyöngyöspatán »jól összehangoltan« végzik az ország »feldúlását« és »külföldi lejáratását«, és hogy „a feszült helyzetben hisztériakeltést” folytatnak. Ők, Orbánnal együtt, szívesebben vették volna, ha a cigányozó, masírozó, fenyegető jobbikosokkal, szebbjövősökkel, véderősökkel és társaikkal meg az általuk kellőképpen feltüzelt faluval egyedül kell szembenéznie Gyöngyöspata (és minden magyar település) cigány lakóinak. Vagy egy életre sokkos állapotba kerülnek a félelemtől – mindannyian, bűnösök és ártatlanok, óvodáskorúak és öregek, egyszóval »a« cigányok –, vagy elegük lesz, botra-vasvillára kapnak, és akkor jöhet megint a rendőrség, az ügyészség, a bíróság. Ez a taktika, talán, most nem jön be. Ha rajtunk múlik – feljelentés ide vagy oda –, nem is fog.”