„A 2007-es osztrák választójogi törvénymódosítás 16 évre csökkentette a szavazati jog alsó korhatárát. Ezáltal az Európai Unión belül először Ausztriában volt lehetőségük a 16 éves korosztály tagjainak is részt venni a parlamenti választásokon. E reform a korábbi helyi és tartományi szintű pozitív példa eredményének tekinthető. 2000 és 2005 között a kilenc osztrák tartományból öt a helyi, három pedig a tartományi választások esetében terjesztette ki a szavazati jogot a 16-17 éves korosztályra. Végül a politikai pártok egyöntetű támogatásával született meg a reformtervezet. A korhatár 16 évre történő csökkentése azt eredményezte, hogy kétszázezer potenciális szavazó jelent meg a választási rendszerben. Ez egy 6,1 milliós csoport esetén csaknem 3,5 százalékos bővülést jelent.
Kizárólag a nagykorúakat illet meg választójog – legalábbis a jelenlegi magyar alkotmány ezt mondja. A polgári törvénykönyv szerint nagykorú az, aki 18. életévét betöltötte. Különleges eset: ha egy 16 éves fiatal a gyámhatóság engedélyével megházasodik, már nagykorúnak számít, tehát élhet az alkotmány által biztosított szavazati jogával. A kormány által meghirdetett Széll Kálmán-terv kimondja, hogy a tankötelezettséget 15 éves korra kell levinni, így indokolt lehet az is, hogy aki az állam által kitűzött követelményeket teljesítette, és már munkát is vállalhat, annak ne csak dolgozni legyen joga, szavazhasson is. A téma kutatói mindenesetre egyetértenek abban, hogy mind a családi választójog, mind pedig a szavazati jog korhatárának csökkentése a demográfiai válság problémájára nyújtott megoldás lehetséges alternatívájának tekinthető. Amint azt az osztrák példa is mutatja, megfelelő szakmai és társadalmi előkészítés mellett lehetséges a választói korhatár csökkentése, anélkül, hogy bármilyen politikai vagy társadalmi problémát jelentene.”