Örömök és ürömök

„- A műsorban Schmitt volt az első a kormányváltás óta, akit megcsipkedett.

- Téved. Készítettem egy rövid Semjén Zsolt-etűdöt is. Ami pedig a Sándor-palotában történt, kétségkívül vitriol után kiált. Az elmúlt nyolc év viszont maga volt a kincsesbánya, még ha belerokkantunk is. Amikor például Simor András azt mondta: nincsenek offshore cégeim, de eladom őket, Tuskó Hopkins-i magasságokban szárnyaltunk. Az új esztendő hajnalán a Sándor-palota magasából aláhulló veretes szövegekről meg az jutott eszembe: mi úgy nőttünk fel, hogy Dobi Istvántól Nemesmedvesig egyfolytában megfagyott embereket láttunk és hallottunk különböző íróasztalok mögött, esetleg azokba kapaszkodva. Így aztán üdvözlendő formabontásnak tartottam a Schmitt-sétát, arról nem szólva, hogy a mérsékelten érdekes beszéd alatt a néző gyönyörködhetett a Sándor-palota impozáns enteriőrjében.

- Gyurcsánynak még a képét is »megtisztogatta«, Orbán viszont legfeljebb finom utalásokat kap. Személyes érzései vagy szakmai okok állnak e mögött?

- Minden választás után türelmi idő jön. Gyurcsány képének tisztogatásátannak idején azért vettem ki a műsorból, mert poénként nem működött. Ferenc testvér akkor még nem jelent meg teljes vértezetében. Jóval később adtuk csak le a jelenetet, amikor szinte elég lett ormányomat egy gesztussal pinokkiósra nyújtanom, máris röhögött mindenki. Ez az idő a Fideszt illetően még nem érkezett el. Magánemberként nem is szeretném, ha elérkezne. Az előző garnitúra disznóságai erős dühvel töltöttek el, a mostani ügyetlenségek meg örömeimet pettyezik ürömmel.

- E pettyekről, ha lehetne...

- Számos helyes törekvést látok, sokszor rosszul vagy egyáltalán nem kommunikálva, átgondolatlanul végrehajtva. Az én miniszterelnököm - merek így fogalmazni, hiszen, akárcsak Cseh Tamás, én sem a Fidesz, hanem Orbán Viktor mellé álltam oda - bejelenti a Parlamentben: az ajkai embert letartóztatjuk. Aztán az ajkai ember két nap múlva kint van. Valószínűleg helyesen, mert a kondíciók nem feleltek meg az előzetes letartóztatás feltételeinek. Az ajkai ember természetesen gazembernek tűnik, akit a hatóságok jó hangulatban meg is gyanúsítottak, de ennek már nincs hírértéke. Aztán: a BKV-s Eleonóra asszony és társai által felmarkolt arcpirító végkielégítéseket valóban meg kellett próbálni visszalapátolni, de visszamenőleges hatályú törvényeket alkotni finoman szólva sem elegáns. Utoljára a nürnbergi pernél jártak el így, de az kivételes helyzet volt. Az, hogy Selmeczi Gabriella képtelen a nyugdíjügyet érthetően elmondani, sőt, féléves intervallumban a miniszterelnök is egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, nem derít jókedvre.”