Nem működik a kormány gazdaságfilozófiája

„Hogyan értékeli, hogy a kormány nem írja alá az uniós versenyképességi megállapodást?

Elsietett döntésnek tartom, mert ha hosszú távra tekintünk, biztosan igaz, hogy adócsökkentéssel nem lehet versenyképességet javítani. Ezt a közgazdasági tankönyvek is le szokták írni. Rövid távon természetesen, tűzoltó jelleggel lehet

ha hosszú távra tekintünk, biztosan igaz, hogy adócsökkentéssel nem lehet versenyképességet javítani az adócsökkentést alkalmazni, s ezzel átmeneti előnyöket, eredményeket elérni. Mégis fontolóra kellene vennie a kormánynak, hogy ebből a széles körű – hat pontból álló – versenyképességi megállapodásból Magyarországnak nem kellene kimaradni.

Persze azt is lehet mondani: semmi baj, olyan fejlett országok sem írják alá a megállapodást, mint Anglia, Svédország vagy Csehország. Ám ez mégsem így van. Ezek erős, versenyképes gazdaságok saját fizetőeszközzel, amelyet nem is kívánnak fölcserélni az euróra. Hogy a magyar kormány a versenyképességi megállapodást nem írja alá, azzal azt is hangsúlyozza, hogy nem kíván minél előbb csatlakozni az euróhoz, hanem csak – mint az már hivatalos álláspont – sokkal később. 2020 előtt biztosan nem. Ezt sem tartom szerencsésnek. (...)

8 közgazdász nemrégiben kiadott egy közös nyilatkozatot, hogy a megállapodás aláírása nem akadályozná a magasabb és az alacsonyabb adókulcsok versenyét. Orbán Viktor viszont korábban azt mondta az adóharmonizációval kapcsolatban, minden hosszú út egy első lépéssel kezdődik.

Nem osztom a 8 közgazdász véleményét. Ők arra koncentrálnak csak, hogy a megállapodás aláírása után is nevezhetünk az adóversenybe. Én viszont azt mondom, az már önmagában hibás stratégia, amely az adócsökkentéssel próbálja hosszabb távon megoldani a versenyképesség problémáját. Akkor tudunk igazán fejlett országgá válni, ha a magyar gazdaság termelékenysége, technológiai színvonala olyan magas lesz, amely valóban vonzerő lehet a külföldi tőke számára, illetve a magyar vállalatok ki tudnak lépni tömegesen a világpiacra.”