„A rendszertelen„ül felbukkanó új elemek egy számomra elfogadhatatlan világkép részeit alkotják. Azt a maradi, rendies értékrendet közvetítik, melynek lényege, hogy a társadalomban élnek érdemtelen szegények, s ezeket az embertársainkat nem kell az oktatási rendszernek magával cipelnie.
Korai szelekció kell tehát, egy olyan rendszer, melyben a tehetséges diákot a versenyképtelenek nem húzzák vissza. Az utóbbiakat pedig az oktatásból kiejtve kétkezi munkára kell szoktatni és szorítani. Mindez szembemegy azzal a reformpolitikával, melyet képviseltem. Nevezetesen, hogy a kompetencia alapú oktatással kell kifejleszteni mindenkiben az egész életen át tartó tanulás képességét, és hogy integrált oktatás révén biztosítsuk az esélyegyenlőséget mindenki számára. Egyébként ezen a két pilléren nyugszanak a 2009-es PISA-jelentés javuló szövegértési mutatói. A szövegértési készség fejlesztése, mint a bármilyen tanulás és ismeretszerzés alapja, elengedhetetlen egy olyan világban, ahol az embereknek már többször kell szakmát váltaniuk egy élet során. A szegregáció, a korai szelekció széles rétegeket vág el a tanulás lehetőségétől, és valóban szűkíti a tudáshoz vezető utat.”