Leváltható-e Orbán?

„Úgy gondolom, érdemes azon gondolkodni, hogyan lehet, ha le lehet leváltani ezt a kártékony rezsimet. Attól tartok, a következő választásra előállhat az a helyzet, hogy ez simán, demokratikus úton nem biztos, hogy menni fog. A kétharmad birtokában az egyre fogyatkozó népszerűségű vezér és az elszámoltatástól rettegő tapsonc csapata mindent meg fog tenni a hatalmon maradásért. Ha ennyire nem számított az Alkotmánybíróság, a Költségvetési Tanács, a sajtószabadság, az uniós elnökség, ha visszafelé lehetett adóztatni, akkor itt semmi sem számít. Képesek addig farigcsálni a választási rendszert, hogy az nekik jó legyen. Határon túliak szavazatával, a polgári körök tagjainak adott két és félszeres szorzójú voks biztosításával, a Kubatov-lista »ellenség« kategóriájú népeinek hashajtó kerül a reggeli teájába és így tovább. (Ez a butaság is ér annyit, mint az anyáknak ajánlott Kósa-Szájer-féle plusz szavazat.)

Azt sem tartom kizártnak, hogy a botrányos semmisségi törvény is azért született meg - túl azon, hogy ez felveti egy 2006-os, a parlamenti ellenzék és utcai csőcselék közötti megállapodás körvonalait -, hogy ha Orbánék megbuknak, a randalírozás újra kezdődhessen. Hiszen ha a haza nem lehet ellenzékben és lehet a Fidesz bukása után rögvest puskaporos a levegő, lehetett hidat lezárni, gyújtogatni, rombolni, körbevizelni Rákóczi szobrát, miért ne lehetne megint?”