„A közvélemény kutatók mindig óvják az elemzőket: ne egy-egy hónap eredményeiből vonjanak le következtetéseket; mindig a tendencia, a trend a mérvadó. Márpedig - és ez most már kijelenthető, szinte valamennyi intézet felmérése alapján - a kormánypárt fokozatosan veszíti el támogatóit. Még sokan vannak, de egyre kevesebben. Vagyis a szavazók közül egyre többen büntetnek, vagy büntetnének, ugyanakkor még nem jutalmaznának.
Nincs igazi kedvezményezettjük, inkább a nem szavazók táborát növelik. Zsilipelnek, ahogy mondják a politológusok; otthagyták már a korábbi választottjukat, de nem találtak még újat. Fognak majd szavazni, sőt, ha valóságos választási helyzet lenne a többségük valószínűleg el is menne voksolni, most azonban még teljességgel bizonytalanok. Megszerezhetők, hisz tényleg potenciális szavazók ők, de megszerzésük nem könnyű. Feltehetően a szélső jobb irányába nem akarnak lépni, mert akkor azt már megtették volna, és az is valószínűsíthető, hogy zömük valaha a bal oldalt erősítette. De az az indulat, amellyel 2010-ben otthagyták addig kedvelt pártjukat még ott él bennük, még nem sikerült őket meggyőzni, hogy ami most van az nem ugyanaz, mint, ami taszította őket.”