Intervenciós dilemmák

2011. március 18. 13:03

A külföldnek ölbe tett kézzel kell-e néznie a történéseket, s folytatni Líbiával mindazt, aminek a felkeléssel vége szakadt?

2011. március 18. 13:03

„A kérdés most az, hogy a külföldnek ölbe tett kézzel végig kell-e néznie a történéseket, s amikor a fegyverek elcsitulnak, folytatni Líbiával és vezetőjével mindazt, aminek a felkeléssel vége szakadt? Nem visszanézni, hogy mi történt az elmúlt hetekben, hasonlóan ahhoz, ahogyan akkor viselkedett a nemzetközi közösség, amikor Líbiát és vele együtt Kadhafi rezsimjét rehabilitálták a Lockerbie-merénylet áldozatainak fizetett kártérítésre válaszul?

Ha az elmúlt húsz év nyugati katonai intervenciós gyakorlatát szem előtt tartó – azzal koherens – választ keresünk, a beavatkozás nem lehet vita tárgya. Irak 1991, Bosznia-Hercegovina 1992, Szomália 1993, Koszovó 1999, Afganisztán 2001 és Irak 2003 után látszólag tökéletesen illeszkedne a sorba egy Líbia 2011 is. Ez olyannyira így van, hogy az elmúlt hetek NATO- és európai uniós találkozóin a fősodrú média képviselői szinte kizárólag erre vonatkozó kérdéseket tettek fel Anders Fogh Rasmussen főtitkárnak, Lady Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek vagy éppen a soros elnökséget adó Magyarország honvédelmi miniszterének, Hende Csabának. Mi több, a kérdések túlnyomó részét úgy fogalmazták meg, mintha a beavatkozás lenne az alapvetés, a kötelesség, a magától értetődő tett, mintha az államok szuverenitásának sérthetetlensége egy rég elfeledett legenda lenne csupán, amelyet meghaladott az emberiség, különösen annak »fejlettebb« része. Barack Obama amerikai elnök látványosan hezitáló Fehér Házának egyik szóvivője fején találta a szöget a minap, amikor azt mondta, hogy néha úgy tűnik, az újságírók egyfajta videojátékként képzelnek el egy repüléstilalmi övezetet. És persze nem csak az újságírók – tehetnénk hozzá.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 7 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zöldturul
2011. március 18. 15:24
Tételezzük fel, hogy Angliában, vsgy Franciaországban egy mezei diák-, vagy más tüntetés zavargásokba torkollik, majd kirobban egy fegyveres konfliktus. A felkelők elfoglalnak pár kisebb városkát, mire a kormány által irányított fegyveres erők körbezárják, és nehézfegyverekkel megerősítve megtámadják a "felkelőket". Erre az Egyesült (Arab-)Nemzetek Szövetsége úgy dönt, megtámadják az adott országot, hogy "felszabadítsák" a felkelőket és a népet az elnyomó, terrorista kormányok alól. Nem tudom, erre mit lépne a """civilizált""" nyugat??? No meg az a híres, abszolút demokrácia-párti USA??
gentry
2011. március 18. 15:01
Tényleg az a durva, hogy a nagyhatalmak alapvetésnek veszik a beavatkozást. Én meg azt mondom, hogy véleményünk lehet a helyi kiskirályokról, diktátorokról, de beavatkozni nem lenne szabad. Mint ahogy nem lett volna szabad beavatkozni korábban az itt felsorolt esetekben sem. Döntsék el a dolgokat ők maguk közt, még akkor is, ha a végeredmény nekünk nem tetszik. De kívülről beavatkozni nincs jogunk!
drieno
2011. március 18. 13:48
A média hatalma - a nemzetközi közvélemény hiába pártolja a felkelőket, a katonai és pénzügyi erő a másik oldalon van. A mai haditechnika szintjén a fegyvertelenek sokkal gyorsabban megsemmisíthetők, mint a kevésbé hatékony gyilkolóeszközök idejében, egy kadhafi típusú figurát meg ki tudja, mi állít meg, pláne, ha úgy érzi, viszonylag gyorsan véget vethet a dolognak. Egyszer már színlelt tárgyalási szándékot, most megállt, állítólag. Talán leáll és elkullog, ha elhiszi, hogy az ensz és a nato komolyan gondolja? Nagyon nem rendítette meg, hogy a számláit 20-30 országban zárolták, még azokat is, amelyekről csak sejtették, hogy rendelkezik fölöttük. A kezdeti botos bukósisakos négerek után most előkerült egy komolyan felfegyverzett hadsereg valahonnan, amire senki se számított, és fokozott tempóban kezdte visszafoglalni az országot. Ez a félbolond és a mögötte álló nagyon is céltudatos csoport még sok kellemetlen pillanatot fog okozni egy csomó embernek. A kadhafi gyerek már korábban megmondta, hogy ez lesz, és eddig a terve működni látszott. Egy percre se szabad megbízni bennük, eszük ágában nincs kiszállni a hatalomból, pláne nem önként. Az utóbbi héten, amíg a világ a japán sokkal volt elfoglalva, olyan változás történt az országban, amit nagyon nehéz lesz kezelni a továbbiakban. Az ellenzéket valahogy helyzetbe kéne hozni, fel kéne fegyverezni, ki kéne képezni, hogy a szemben álló gépezetet felülmúlhassa - és ne kelljen nato katonákat bevetni, köztük ráadásul magyar életeket kockáztatni, de ehhez idő kell, pénz kell, kiképzők kellenek, fegyverek kellenek, lőszer, utánpótlás, nem mellesleg egy alapos támogató légicsapás is elkelne a kadhafi féle erőkre. Mindemellett a humanitárius helyzet is iszonyatos, ami az ellátást illeti, nem is beszélve a környező országok határai mellett összetorlódott rengeteg menekültről.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!